Idén 33. alkalommal rendezték meg a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort Tusnádfürdőn, amelynek keretében a II. András király által 1224-ben kiadott, az erdélyi szászoknak önrendelkezést biztosító, idén 800 esztendős Andreanumról tartott kerekasztal-beszélgetést a Magyarságkutató Intézet.

Ha a nyelvek közötti kapcsolatot vizsgáljuk, rengeteg olyan szóval találkozunk, amelyett a magyar vett át a többi nyelvből. Dunát lehetne rekeszteni velük. De amint ellenpéldát kell felmutatni, megáll a tudomány, mert csakhamar elfogy a felsorolása annak a néhány ismert magyar szónak, amelyet mi adtunk a világnak. 

Az 1657-ben kezdődő zavaros időszak, a fejedelmek harca Erdélyben 1660-ra súlyos következményekhez vezetett: a Porta elérkezettnek látta az időt, hogy megszerezze saját vazallusától annak legfontosabb magyarországi erősségét, a partiumi területeket uraló Váradot. 

Művelődéstörténetünk kevéssé ismert alakja, a karthauzi Andreas Pannonius 1420 körül született Magyarországon. Pannonius mellékneve és a Mátyás királyhoz írt királytükrében található magyar kifejezések alapján magyar származásúnak tarthatjuk.

I. Lajos magyar király 1382. július 25-én bekövetkezett halálával Luxemburgi Zsigmond az európai politika színpadán hozzákezdhetett nagyszabású birodalomépítési terveinek megvalósításához.

A Péter-Pál napkor kezdődő és rendszerint augusztus közepéig tartó búzaaratás a paraszti munka legnehezebb, ugyanakkor legszebb időszaka volt: ekkor hordták be a földekről az egész éves nehéz fizikai munka eredményét, a kenyeret adó gabonát.

Jelena Vlagyimirovna Perevodcsikova orosz régésznő és történész, a moszkvai szkíta-szarmata kori régészeti iskola egyik kiemelkedő kutatója volt. Több ásatáson is részt vett, és kiemelt figyelmet szentelt Közép-Ázsia, az Urál vidékének, az Észak-Kaukázus és a Fekete-tenger északi partvidékének kora vaskori emlékeinek tanulmányozására. 

Az 1456. július 4. és július 22. között zajlott Nándorfehér ostroma előtt néhány nappal, június 29-én III. Kallixtusz pápa „Cum hiis superioribus annis” kezdetű bullájában harangozást, a hívek számára pedig imádkozást rendelt el az oszmánok legyőzéséért és a keresztények győzelméért. A harcra buzdító tárgyi valóság évszázadokkal később a műveltségi fölény metaforájává vált.

A téeszesítés hajnalán kezdte meg Átányban néprajzi gyűjtését dr. Fél Edit néprajztudós, a letűnő hagyományos paraszti világ utolsó krónikása. Az országban elsőként ő doktorált néprajzból, így ezt a pillanatot tekintjük a néprajz önálló tudományággá válásának. 

Móra Ferenc neve minden olvasónk előtt ismert, hiszen gyermek- vagy ifjúkorban ki ne olvasta volna műveit? Azt viszont már kevesebben tudják, hogy emellett a nyelvészet, történelem, botanika és zoológia, valamint az útleírások is érdekelték őt.