![II. Béla XVII. századi ábrázolása a Nádasdy-Mausoleumban.](/assets/articles/2024/04/II.%20Bela%20kiralyt_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/II. Bela kiralyt_cover.jpg?width=720&height=540)
Akinek Isten két szem helyett négyet adott 1131. április 28-án koronázták meg II. Béla királyt
„Ez a rossznak minden fajtáját kerülte, alázatosan a jó cselekedetek gyakorlásán buzgólkodott. Nem karja izmától várta a segítséget, s nem is emberbe helyezte bizodalmát, hanem a Magasságbelire építette menedékét, az Úr lett az ő védelmezője és vezette őt könyörületességének sokaságával, s székébe a saját ágyékának gyümölcséből valót helyezett. Megszilárdult tehát kezében a királyság, és ellenségeit gyalázatra juttatta neki az Isten mind a mai napig.”
„Mienk a győzelem!” Az első komáromi csata
Az 1849. április 26-i első komáromi csata magyar győzelemmel zárult. Habár a komáromi erőd felmentése megtörtént, a honvédek nem tudták elvágni a császári-királyi hadsereg visszavonulási útját.
![Az első komáromi csata](/assets/articles/2024/04/Az%20elso%20komaromi%20csata%20_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/Az elso komaromi csata _cover.jpg?width=720&height=540)
![Géza király és László herceg látomása](/assets/articles/2024/04/Geza%20kiraly%20es%20Laszlo%20herceg%20latomasa%20_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/Geza kiraly es Laszlo herceg latomasa _cover.jpg?width=720&height=540)
Magnus király halálára 947 éve hunyt el I. Géza
1077. április 25-én I. Géza király „erényektől ékesen, minden halandó közös útjára lépett. Katolikus hitű, Isten előtt alázatos és igen keresztény uralkodó volt. Három évig uralkodott és Vácott temették el a Boldogságos Szűz templomában, amelyet ő alapított.”
Szent György napja és hagyományvilága
Szent György alakja közel másfél évezreden át a hit diadalmas hőseként, győzhetetlen katonájaként és emberi példaként a katonaszentek, harcos szentek egyikeként a kultúrtörténetben fényes karriert futott be.
![Szent György korona](/assets/articles/2024/04/Szent%20Gyorgy%20napja%20es%20hagyomanyvilaga_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/Szent Gyorgy napja es hagyomanyvilaga_cover.jpg?width=720&height=540)
![Szent György és lovagjai](/assets/articles/2024/04/Szent%20Gyorgy%20es%20lovagjai%20Az%20elso%20kiralyi%20alapitasu%20magyar%20lovagrend%20Europaban_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/Szent Gyorgy es lovagjai Az elso kiralyi alapitasu magyar lovagrend Europaban_cover.jpg?width=1600&height=1200)
Szent György és lovagjai Az első királyi alapítású magyar lovagrend Európában
Az európai és magyar kultúra legnépszerűbb és legismertebb katonaszentje Szent György, több nagyhatalom (Frank Birodalom, Orosz Birodalom, Nagy-Britannia) vagy város (Konstantinápoly) is patrónusaként tekintett rá. Nemzetközileg ismert ünnepnapja április 23., Magyarországon az egyház által 1196-ban rögzített Béla nap miatt április 24-én tartjuk.
Egy élvonalbeli magyar király halálára 1196. április 23-án hunyt el III. Béla
„III. Béla király huszonhárom [huszonnégy] évet, egy hónapot és tizenkilenc napot uralkodott. Meghalt az Úr 1190. [1196.] évében május Kalendaejától számított 9. napon, teste Fehérvárott nyugszik. Négy fiút hagyott hátra. Az első Imre herceg, aki követte uralkodásban, a második András herceg, utóbb király, IV. Béla király apja, a harmadik Salamon herceg, a negyedik István herceg volt.”
![III. Béla király](/assets/articles/2024/04/1196.%20aprilis%2023-an%20hunyt%20el%20III.%20Bela_cover%201.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/1196. aprilis 23-an hunyt el III. Bela_cover 1.jpg?width=720&height=540)
![Babeș-Bolyai Tudományegyetem](/assets/articles/2024/04/Babes-Bolyai%20Tudomanyegyetem%20_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/Babes-Bolyai Tudomanyegyetem _cover.jpg?width=720&height=540)
Kutatónk is részt vett a Babeș-Bolyai Tudományegyetem konferenciáján
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Kara 2024. április 12-én egyháztörténeti konferenciát rendezett „A reformáció vonzásában: hitvallók, művelődés, gazdaság és mártírium a 17–18. századi kelet-közép-európai egyháztörténetben” címmel, amelyen a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának tudományos munkatársa, dr. Restás Attila is részt vett.
Egy kevésbé ismert magyar győzelem: a kéméndi ütközet
A honvédsereg az 1849. évi tavaszi hadjárat második szakaszának legszebb győzelmét aratta Nagysallónál április 19-én. A Feldunai hadsereg másnap folytatta útját a komáromi erőd felé, ám a környéken még napokig tartott a Nagysallónál szétugrasztott császári-királyi alakulatmaradványok felszámolása. Ezen harctevékenység sorába a tartozott az április 20-i kéméndi ütközet, ahol a VII. hadtest parancsnoka, szeniczei Gáspár András vezérőrnagy utoljára rántott szablyát.
![a kéméndi ütközet](/assets/articles/2024/04/a%20kemendi%20utkozet_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/a kemendi utkozet_cover.jpg?width=720&height=540)
![A nagysallói ütközet](/assets/articles/2024/04/A%20nagysalloi%20utkozet_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/A nagysalloi utkozet_cover.jpg?width=720&height=540)
„Éljen a 17-ik zászlóalj! Előre, indulj!” A nagysallói ütközet, 1849. április 19.
A győztes isaszegi csatát követő gödöllői haditanácson Kossuth ideájával szemben a táborkari józanság győzedelmeskedett: a főváros helyett a magyar fősereg Komárom felmentésére indult.
Thury György kapitány pallosa
A kora újkori Magyarország egyik leghíresebb törökverő hőse Thury György volt. Neve összeforrt a viharos XVI. század oszmán-ellenes harcaival. A tragikus sorsú palotai és kanizsai kapitány által használt tárgyak közül egyetlen egy ismert és azonosítható be az utókor számára, s az szerencsés módon egy fegyver: Thury György pallosa.
![Thury György (középen) az uralkodó mellett. Korabeli metszet](/assets/articles/2024/04/Thury%20Gyorgy%20kapitany%20pallosa_cover.jpg#joomlaImage://local-assets/articles/2024/04/Thury Gyorgy kapitany pallosa_cover.jpg?width=720&height=540)