Kora vaskori és középkori fegyverek nyomában
Nemzetközi hadtörténeti konferencián vett részt a közelmúltban a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának munkatársa Oroszországban, a tulai körzetben. Horváth Veronikának egyúttal lehetősége nyílt arra, hogy megtegye a korábban megkezdett doktori képzés befejezéséhez szükséges lépéseket a moszkvai Lomonoszov Egyetemen.
Ősi székely kiváltságok és jogok megerősítése a zabolai gyűlésen (1466. január 20.)
A XV. században erőteljes változáson ment keresztül a székely társadalom. A korábban nagyjából egységes kiváltságokkal élő, elsősorban katonai feladatokat betöltő népcsoport három rendre oszlott: előkelőkre (primores), lófőkre (primipili) és a gyalogosan harcoló közszékelyekre (pedites pixidari).
Január 19-e a magyarországi németek elhurcolásának emléknapja
2012 decemberében a Magyar Országgyűlés egyhangúlag fogadta el azt az indítványt, hogy január 19-ét a magyarországi németek elhurcolásának emléknapjává minősítsék.1 Ugyanis 1946. január 19-én hagyta el Magyarországot az első szerelvény Budaörsről, amely az elüldözött németeket szállította Németországba, a kitelepítettek száma pedig 1947-re elérte a 200 ezer főt.
Középkori csontveretes öv Abasár–Bolt-tetőről
Az abasári ásatások számos érdekes lelete közül az egyik az S 404-es számú sírból előkerült csontdíszes öv csatja és veretei. A sírban egy fiatal személy hanyatt fekvő, nyújtott helyzetű váza feküdt, akinek a temetése során jobb karját könyökben kissé behajlították.
1270. január 18-án hunyt el Árpád-házi Szent Margit
Az egyik legismertebb magyar női szent, Árpád-házi Szent Margit 1242. január 27-én látta meg a napvilágot a dalmáciai Klissza (ma Klis, Horvátország) várában IV. Béla magyar király (1235–1270) és Laszkarisz Mária hercegnő nyolcadik leánygyermekeként.
„Magyarország elszakíthatatlan egysége”
104 évvel ezelőtt, 1920. január 16-án, délután három órakor hangzott el a francia külügyminisztérium épületében Apponyi Albertnek, a magyar békedelegáció vezetőjének híres beszéde, amelyben – többek között – igazságos békét és az új országhatárok népszavazás alapján történő meghúzását követelte. A Magyarságkutató Intézet kiemelt kérdésként kezeli az események közzétételét, hiszen a nyugati világ politikusai közül többen először ekkor szembesültek azzal a ténnyel, milyen súlyos igazságtalanságot kívánnak elkövetni a magyar nemzettel.
Magyar királylány a titokzatos bizánci kódex főszereplője
Nemrégiben izgalmas magyar vonatkozású művelődéstörténeti felfedezésről értesülhettünk a La Repubblica olasz napilap tudósítása nyomán a magyar sajtóból: Peter Schreiner német bizantinológusnak sikerült fényt derítenie egy régóta vitatott középkori kódex rejtélyére.
„Az utolsó aranyágacska” 1301. január 14-én hunyt el III. András király
„Meghalt András, Magyarország jeles királya… az atyai ágon származott utolsó aranyágacska Szent Istvánnak, a magyarok első királyának sarjai közül, nemzetségéből és véréből. Midőn az egyházkormányzatot birtokló főpapok, az előkelő bárók, a nemesek, és a Magyar Királyság bármely jogállású lakosa mind megérezte, megtudta és megértette a halálból, hogy természetes urától elhagyatott, Ráchel módjára siratta meg, mérhetetlenül megzavarodva és teljesen felkavarva, hogy miként és mi módon lelhetné fel jövőbeli urát a felső isteni kegyelem rendeléséből, aki a szent királyok véréből származott.”
II. Rákóczi György lengyelországi hadjáratának kezdete
1657. január 14-ére a máramarosi Viskre hívta össze hadait és az erdélyi országgyűlést II. Rákóczi György erdélyi fejedelem, mert – hogy meg ne sértse I. Lipót magyar király országának semlegességét – jobban jártható magyar királyságbeli hágókat elkerülve akart átjutni minél hamarabb lengyel területre. Márpedig nagy seregnek kellett már erre az eleve nehezen megközelíthető helyre eljutnia.
Doni hőseinkre emlékezünk – Sajtótájékoztató a Magyarságkutató Intézetben
Magyarország második világháborús szerepvállalása és embervesztesége nemzettudatunk szerves részét képezi. Katonai helytállásunk sorából kiemelkedik a Donnál 1942–1943-ban hazánk határait védő, becsülettel küzdő magyar királyi 2. honvéd hadsereg, amelynek tragédiájában minden magyar család közvetlenül vagy közvetve osztozott.