Ha bárkit megkérünk, hogy sorolja fel a magyar helyesírás legproblémásabb területeit, biztos, hogy nagyon hamar megemlíti a földrajzi neveket.

1999-ben nyilvánította az UNESCO közgyűlése február 21-ikét az anyanyelv nemzetközi napjává, hogy felhívják a figyelmet a Föld nyelvi sokszínűségére.

Tizenegy évvel a szabadságharc leverése után, amikor a politikai kiegyezésnek még a jelei sem mutatkoztak, a „néma ellenállás” testet, pontosabban ruhát öltött. 

A kétszáz évvel ezelőtt született író nagyságról, Jókai Mórról emlékezett meg a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója a Honnan tudjuk, amit tudunk? beszélgetéssorozat bevezetőjében. Dr. B. Szabó János jelezte, a Magyarságkutató Intézetnek szándékában áll saját rendezvénnyel és kiadvánnyal csatlakozni a Jókai 200 programsorozathoz. 

A ma 200 éve született író kétségtelenül azon kevés személyiség közé tartozik, akit nem a szó szokásos értelmében kell bemutatni az olvasónak.

Gróf széki Teleki Józsefet (1790–1855) nemcsak jogászként és történetíróként, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítójaként és első elnökeként ismerjük, de ő volt az, aki nyelvészként is jelentős örökséget hagyott a tudományos utókorra. 

Kétszázöt esztendeje született a marosszéki Szentgericén Jakab Elek történész, jogász, levéltáros, aki jelentős tudományos életművet hagyott az utókorra.

A XX. század egyik kimagasló magyar keletkutatója volt, a jelenkor azonban már alig emlékszik rá és munkásságára. Írásunkban Gaál László iráni kutatásait mutatjuk be.

Történeti köztudatunk Álmos szépunokájához, Szent István királyhoz köti a magyar állam megalapítását, ami jogos, hiszen István magyar államot épített.

Hit, Remény és Rajzfilm (Fede, Speranza e Cartoni) címmel Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, kultúrtörténész, grafikusművész (1941–2021) alkotásaiból rendeztek tematikus kiállítást Rómában.