A magyarországi latin periratok kétarcú nyelvezete
A hazai perjog történetében járatosak előtt ismert, hogy Magyarországon először II. József 1786-ban kiadott Ordo iudiciariusa kísérelte meg „kódexjelleggel szabályozni a peres eljárást úgy, hogy valamennyi polgári perre mérvadó általános normákat vezetett be.”1
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
„KATONAI, ILLETVE ÉLETMÓD MEGJELENÍTÉSÉT” ÁBRÁZOLÓ TÖRTÉNETI HAGYOMÁNYŐRZŐ FOTÓPÁLYÁZAT
Választott magyar király koronázás nélkül
1620. január 8-án a pozsonyi országgyűlés Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet Magyarország királyává választotta.
„Ront vagy javít, de nem henyél”
A címben szereplő idézetet legtöbben Erkel Ferenc Bánk bánjából ismerik, eredetileg azonban Vörösmarty Mihály Keserű pohár című költeményéből származik. Nem tudhatjuk bizonyosan, vajon Vörösmarty gondolt-e a helyesírásra, miközben ezt a versét alkotta – de elég nagy a valószínűsége, hogy igen.
Gyorsan, röviden, egyszerűen!
Egyre fontosabbnak tartjuk az írási folyamat egyszerűsítését, az írástempó gyorsítását. Erre ösztönöz minket az is, hogy manapság már szinte mindenki minden írott szövegét valamilyen számítógépes infokommunikációs eszközzel alkotja meg.
Ugorka a karácsonyfán
Minél többször díszítem a fát, annál inkább kötődöm az egyes díszekhez. Főleg olyanokhoz, amelyek gyermekkorom ünnepeire emlékeztetnek, amikor a szemem elé téve rajtuk keresztül néztem a karácsonyfa fényeit.
„Egy tökélletes Grammatika édes Hazánknak”
A XVIII. században sorra jelentek meg nyelvtanok és nyelvkönyvek, amelyek a magyar nyelvtanulás hasznosságát, a magyar nyelv szépségét hangsúlyozták.
Népek és etnikumok a Hun Birodalomban
Ezzel a címmel rendezték meg 2024. december 12-én a Hunok nyomában sorozat 7. kerekasztal-beszélgetését a Magyarságkutató Estek keretében.
Tanszékvezető lett munkatársunk
A Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatóját nevezték ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemeskürty István Tanárképző Karán a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetőjének 2024 augusztusában.
„A keserű pohárnak felhörpintése” – 2.
A trianoni békediktátum a magyar nemzet történelmének egyik legnagyobb tragédiája. Az első világháborús vereség következtében hazánkra mért büntetés súlyos következményeivel a kortársak is tisztában voltak, igaz a magyar társadalom bízott abban, hogy az 1919-es év végére egyre biztosabbá váló nagyhatalmi szándékok hazánkra vonatkozó elképzelései csak tiszavirág életűek lesznek.
