A XVIII. századi magyar művelődéstörténet egyik emblematikus tudósa volt Vályi András. Ő volt a magyar nyelv első tanára a pesti egyetemen, valamint az első módszertani munka szerzője. Nevéhez kötődik az első levelezőkönyv, valamint az első magyar nyelven megjelent, betűrendes helységnévtár megjelenése is.

Mit jelent az „államalkotó kultúra”? Mi a szerepe benne Isten Anyjának? Mi történik ezzel a kultúrával idegen megszállás idején? Egyebek közt ezekről beszél a Mandinernek a Magyarságkutató Intézet munkatársát.

A várakkal, erődítésekkel foglalkozó szakembereket (történészeket, régészeket, építészeket, művészettörténészeket), valamint a várak iránt érdeklődő laikusokat tömörítő Castrum Bene Egyesület idei vándorgyűlésének Sátoraljaújhely volt a házigazdája. 

Magyarország számára az 1543 és 1544-es év nem sok jót tartogatott. Buda vér nélküli elfoglalása nyomán 1541-ben a török csupán a Duna menti terület vékony szalagját uralta, a 43-as és 44-es év folyamán zajlottak azok a hadműveletek, amelyek kiszélesítették a török által uralt területet Közép-Magyarországon és ezzel megteremtették az alapját annak, hogy a Magyar Királyság meghódított területeit szervesen betagolják az Oszmán Birodalomba.

Nyikita Vlagyimirovics Anfimov az első olyan orosz kutató, aki a Kubán menti és észak-kaukázusi szkíta és szarmata kori helyi népek örökségét, az úgynevezett meót kultúrát és annak fejlődését tanulmányozta.

Közismert, hogy Mátyás élénk levelezést folytatott bel- és külföldre is. Ehhez részben saját, kifejezetten levélvivő küldöncöket alkalmazott, részben alkalmi utazók, követek segítségét vette igénybe. 

Vannak bizonyos ideológiák, amelyek szinte mindenki számára ismerősen csengenek. A nacionalizmus, a konzervativizmus, vagy a liberalizmus közismertek, az emberek többsége tudja vagy legalábbis nagyjából sejti, hogy mit jelentenek. Ellenben, ha ezek elé a „nyelvi” előtagot illesztjük, már kevésbé igaz ugyanez. Vajon mit jelent a nyelvi nacionalizmus vagy hogyan válik a konzervativizmus nyelvivé, s miként működhet a nyelvi liberalizmus? 

Születésének 120. évfordulóján felidézzük Bálint Sándor alakját, munkásságát. A szakrális néprajz legkiemelkedőbb hazai alakja, a modern magyar vallási néprajz megalapozója, művészettörténész, egyetemi tanár, a történelemtudományok (néprajz) kandidátusa volt. Emellett Szeged és a szegedi nagytáj népi kultúrájának és művelődéstörténetének legjelentősebb kutatója, kutatónemzedékeket formáló tanár.

1849 nyarán Józef Bem altábornagy az Erdélyt elözönlő császári-királyi és cári csapatokkal szemben a gerilla-taktikát alkalmazta, hogy megakadályozza azok kijutását a magyarországi főhadszíntérre és megőrizze hadműveleti bázisát, a Székelyföldet. Előbbi célkitűzését elérte, de utóbbit nem. 

Nyári utazásaink során gyakran bukkanunk addig ismeretlen kulturális kincsekre, vagy legalábbis figyelemre méltó alkotásokra, amelyeket a fölfedezés örömével szemlélhetünk, és így számolhatunk be róluk. Ezúttal két kissé megbúvó, ezért kevéssé ismert Szent László-szoborról olvashatunk.