Hodinka Antalt az tette világhírű nyelvésszé, hogy ő volt az első tudós, aki a Kárpátok térségének ruszin nyelvjárásait rendszeresen, történeti forrásokkal és élő anyaggal együtt vizsgálta, majd bizonyította önálló történeti alakulását, ezzel nemzetközi szinten is új kutatási irányt adott. Addig a ruszin nyelvet az orosz egyik változatának tartották vagy szlovák-ukrán peremjelenségnek tekintették.

Hiába telt el több, mint három és fél évtized a rendszerváltoztatás óta, az 1989 előtti osztályharcos klisék a mai napig makacsul tartják magukat a nemzeti emlékezetben. Minden év január 12-én előkerül a régi kérdés: mit kerestünk a Donnál?!

Az új év első napjától naponta hallható egy rövid, mégis tartalmas rádiós megszólalás, amely a magyar történelem, kultúra és szellemi élet kiemelkedő alakjainak gondolataiból merít. A Magyar útravaló című minisorozat a Magyarságkutató Intézet és a Kossuth Rádió együttműködésében valósul meg, és az év minden estéjén, kiemelt hallgatottsági idősávban jelentkezik, Dörner György tolmácsolásában.

István napokon víg mulatság helyszíne volt a XIX. század végén a tiszaszőlősi Elek ház. A földbirtokos vagyonának eredete dokumentumok és hiteles iratok hiányában máig kérdéses, adakozó kedvét, vendégszeretetét viszont megőrizte egy emlékirat és egy tréfás népballada.

Történelmünk egyik legkilátástalanabb karácsonya volt 1944-ben. December 24-én a „gépesített tatárjárás” gyűrűt vont Budapest körül és a „vörös áradat” hazánk nagyobb részét már uralma alá hajtotta. A magyar fővárosban rekedt mintegy 800.000 civil, valamint a Festung Budapest 70–79.000 magyar és német védője hiába fohászkodott az Istenhez… Azon a Szentestén a Mennyből az angyal és a Stille Nacht zenei kísérete angyali helyett pokolivá vált, hiszen azt a bosszúszomjas és zsákmányéhes Vörös Hadsereg lövegei és Sztálin-orgonái szolgáltatták.   

Különleges hangulatú zenei esttel folytatódott a Magyarságkutató Intézet keleti népeket bemutató programsorozata 2025. december 11-én. A „Dalok a fekete kalpagok alól” című koncert a karakalpak hagyományos zene világán keresztül mutatott rá a közép-ázsiai és a magyar népzene meglepően sokrétű kapcsolódási pontjaira.

A Babba Mária tiszteletének történeti, néprajzi és vallásantropológiai összefüggéseit járta körül a Magyarságkutató Intézet új, négyrészes beszélgetéssorozatának nyitó alkalma, amelyet 2025. december 11-én rendeztek meg az Intézet székházában.

Magyarságkutató Intézet és a Kornéliusz EQ-Kutató Intézet november 21-én egész napos tudományos konferenciát rendezett a kooperáció társadalmi, érzelmi és nemzeti szerepéről. A program plenáris előadásokkal, díjátadókkal és szakmai vitával várta az érdeklődőket.

A karácsony a zajos hétköznapi ügyeken való felülemelkedés, a belső számvetés, a befelé fordulás, a másikkal való törődés és az örömszerzés ideje. A karácsonyi vásárok a legközkedveltebb téli rendezvények egyike, amelynek pazar árukínálata a XIX. század végén kezdte lenyűgözni a nagyközönséget.

1880. november 18-án kapott nemesi rangot Hartl Ede földbérlő, aki az 1876. március 24-én bekövetezett gátszakadásos árvíz idején megmentette a Tisza árterén élő tiszahalászi lakosokat. Önzetlenségére, emberbaráti szeretetére minden évben a rangemelés napján emlékezik az utókor a tetteit megörökítő sarudi emléktábla előtt.