Honnan származnak a hunok, és milyen kapcsolat fűzi őket a korábbi ázsiai népekhez? Az Évezredek órája legújabb adása a hsziungnu –hun kapcsolatrendszert vizsgálja történeti, régészeti és eszmetörténeti szempontból, közérthetően, mégis tudományos igénnyel.

Milyen történelmi és lelki folyamatok hívták életre a Székely Himnuszt, és miként vált az összmagyarság egyik legfontosabb közösségi énekévé? A Magyarságkutató Intézet podcast-beszélgetése a 2026-os kiállítás és tudományos konferencia kapcsán tárja fel a mű keletkezésének és utóéletének történetét.

Miként formálja a költészet a nemzeti önazonosságot, és hogyan él tovább a magyarság élménye a nagy nemzeti sorsversekben? A Magyarságkutató Intézet legújabb epizódja a Költészet Napja alkalmából a magyar irodalom kiemelkedő alkotásain keresztül vizsgálja a nemzeti sorskérdések és a költészet kapcsolatát – közérthetően, mégis tudományos igénnyel.

Milyen szerepet töltenek be a nyelvjárások a mai magyar nyelvben, és hogyan járulnak hozzá a helyi identitás megőrzéséhez? Az Évezredek órája legújabb adása a Magyar Nyelvjárások Napja 2021–2022 című tanulmánykötet kapcsán vizsgálja a nyelvjárások helyzetét, tudományos és közéleti összefüggéseit.

Húsvét alkalmából különkiadással jelentkezik a Magyarságkutató Intézet podcastje, amelyben a vallási és népi hagyományok összefonódását, valamint az ünnephez kapcsolódó szokások változását járják körül a meghívott szakértők.

Háromszázötven éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc, a magyar történelem egyik meghatározó személyisége, a szabadságharc vezéralakja. A kerek évforduló alkalmából a Magyarságkutató Intézet podcastbeszélgetésben idézi fel a fejedelem életútját, valamint a korszak történelmi és emlékezeti jelentőségét.

2026. március 12-én a Magyarságkutató Intézetben folytatódott a „Beszélgetések a Szent Koronáról” című pódiumbeszélgetés-sorozat. Az est középpontjában ezúttal magának a Szent Koronának a fizikai felépítése, szerkezete és művészeti részletei álltak. A beszélgetés során a résztvevők arra vállalkoztak, hogy a történeti és szellemi értelmezések mellett a tárgy anyagi valóságát hozzák közelebb a hallgatósághoz.

A nemzeti ünnep alkalmából különleges könyvbemutatóra kerül sor a Magyarságkutató Intézetben. Babucs Zoltán hadtörténész „A haza minden előtt!” A jászkun Nádor-huszárok hazaszökése 1848/49-ben című kötetének bemutatóján a szabadságharc egyik kevéssé ismert, mégis hősi fejezetét idézték fel a szakértők.

Március 3-án este nagy érdeklődés övezte a Magyarságkutató Intézet konferenciatermében megrendezett pódiumbeszélgetést. Az est során a történettudomány, az antropológia, a genetika és a régészet képviselői interdiszciplináris megközelítésben járták körül a hunok történetének és örökségének kérdését.

I. (Nagy) Lajos, a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb uralkodója 1326-ban született, így 2026-ban születésének 700. évfordulóját ünnepelhetjük. A Magyarságkutató Intézet podcastja felidézi a lovagkirályként ismert uralkodó történelmi alakját, politikai és kulturális örökségét, valamint azt, hogy milyen üzenetet hordozhat uralkodása a mai kor számára.