Az Abasár területén feltárt bencés monostor a korai magyar államiság egyik kiemelkedő jelentőségű emlékhelye. A hagyomány szerint itt alapította monostorát Aba Sámuel, Magyarország harmadik királya, akinek személye és emlékezete szorosan összefonódik a helyszín történetével.

A régészeti kutatások tanúsága szerint a területen már a 11. század első felében jelentős építkezések zajlottak. A legkorábbi periódushoz egy körtemplom (rotunda) és az azt övező temető tartozott, amely a későbbi monostoralapítás szakrális kiindulópontját jelenthette.

Ezt követően épült fel a bencés monostor temploma és kolostora. A templom eredetileg háromhajós lehetett, a szerzetesi élet tereit pedig zárt udvar köré szervezett épületegyüttes alkotta. A monostor nemcsak vallási központként működött, hanem az Aba nemzetség reprezentációjának is fontos helyszíne volt.

A 13. század közepén a tatárjárás súlyos pusztítást okozott az épületegyüttesben. A monostort később újjáépítették, ekkor már egyhajós, monumentális templom jött létre, amelyet nyugati irányban kibővítettek.

A késő középkor során az apátság többször megújult: kerengő épült, gótikus részletekkel gazdagodott a templom, és új oltárokat emeltek. A 15. század viszontagságai, köztük a huszita háborúk ismét pusztításokat hoztak, amelyeket újabb helyreállítások követtek.

A lelőhely értelmezése ma is tudományos vita tárgya. Egyes rekonstrukciók világi központ – akár királyi udvarház – jelenlétével számolnak, míg más megközelítések szerint a hely fejlődése alapvetően egyházi jellegű volt, és a monostor egységes koncepció mentén alakult ki és bővült.

A hagyomány szerint Aba Sámuel földi maradványai is ide kerültek, így a monostor a királyi emlékezet kiemelt helyszínévé vált.

A középkor végére az apátság elvesztette jelentőségét, majd a török korban elnéptelenedett. Az épületek romba dőltek, és évszázadokra a föld alá kerültek. Feltárásuk a 20. században kezdődött meg, és napjainkban is folytatódnak a Magyarságkutató Intézet vezetésével.

Az új eredmények folyamatosan árnyalják ismereteinket és hozzájárulnak ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a korai magyar állam és Aba Sámuel örökségének megértéséhez.