„A kitörésben részt vett katonák, illetve civilek, bár szinte lehetetlen küldetésben vettek részt, de hősök voltak, és egy napon említhetők Zrínyi-szigetvári, illetve Szondi drégelyvári hőseivel.” – mondta M. Lezsák Gabriella főigazgató február 11-én, a Magyarságkutató Intézet tudományos pódiumbeszélgetésén, amely Budapest ostromának egyik legdrámaibb eseményét, az 1945. februári budavári kitörést vizsgálta. A rendezvény célja az volt, hogy levéltári források, hadtörténeti adatok, térképi rekonstrukciók és visszaemlékezések alapján, a korabeli élethelyzeteket szem előtt tartva adjon hiteles képet a történtekről.

Február 3-án a Magyarságkutató Intézetben folytatódott a klasszika-filológiai beszélgetéssorozat, melynek idei első alkalmán Mátyás király alakját és levelezését vizsgálták szakértőink. Az esten nemcsak az uralkodó diplomáciai leveleinek hátteréről esett szó, hanem arról is, hogyan árnyalja a filológia a Mátyásról kialakult történelmi és népmesei képet.

A Magyarságkutató Intézet és a Kortárs Női Reflexiók Fóruma közös szervezésében folytatódik a Babba Mária alakját és tiszteletét középpontba állító beszélgetéssorozat. Ezúttal a folytonosság és az élő hagyomány kérdésköre kerül előtérbe.

A Magyarságkutató Intézet klasszika-filológiai beszélgetéssorozata, Az írott szó titkai következő alkalmán Mátyás király alakja kerül a középpontba. A február 3-ai rendezvényen a korszak forrásait, szöveghagyományait és értelmezési lehetőségeit vizsgálják a filológia eszköztárával az ELTE és az MKI kutatói.

A Magyarságkutató Intézet pódiumbeszélgetés-sorozatának következő alkalmával a Szent Korona-eszme történeti és jogi összefüggései kerülnek fókuszba, különös tekintettel I. (Nagy) Lajos király uralkodására és szerepére a magyar állameszme formálódásában.

Február 11-én 17 órától a Magyarságkutató Intézet tudományos pódiumbeszélgetést rendez a Kitörés Napjáról. A rendezvény célja, hogy a korszak kutatói szakértői forrásokra, térképekre és hadtörténeti tényekre támaszkodva mutassák be Budapest ostromának egyik legdrámaibb epizódját.

A Magyarságkutató Intézet 2026-os évének első rendezvényeként január 13-án mutatja be a „Sponsa mea, Regina nostra” című tanulmánykötetet, amely a külföldre került magyar királylányok kultúraformáló szerepét vizsgálja a középkori Európában. A könyvbemutató kerekasztal-beszélgetése a dinasztikus házasságok politikai, kulturális és szellemi összefüggéseit állítja a középpontba.

A Magyarságkutató Intézet és a Magyar Írószövetség közös, ünnepi pódiumbeszélgetésre várja az érdeklődőket, amely a szépirodalmi szociográfia és a tudományos kutatás együttműködését, valamint a 80 éves Írószövetség történetének személyes és szakmai rétegeit mutatja be.

Nagy létszámú, mégis bensőséges hangulatú eseményen mutatták be azt a kötetet, amely új szemszögből idézi fel Prof. Dr. Kásler Miklós élettörténetét, tudományos eredményeit és személyes örökségét. A rendezvényen családtagok, barátok, munkatársak és rangos nemzetközi szakemberek osztották meg emlékeiket a néhai főigazgatóról.

A Magyarságkutató Intézet új, több részből álló beszélgetéssorozatot indít Babba Mária alakjáról, a magyar népi vallásosság egyik kiemelkedő szakrális hagyományáról. Az első alkalom 2025. december 11-én kerül megrendezésre.