2026. március 2-án a Magyarságkutató Intézet telt házas rendezvényén neves történészek és kutatók arra vállalkoztak, hogy átfogó képet adjanak a 20. századi magyar történelem egyik meghatározó időszakáról. A nagy érdeklődés mellett zajló konferencián a szakértők rámutattak arra, hogy a Horthy-korszak politikai berendezkedése, gazdasági intézkedései, revíziós törekvései, katonapolitikája és kulturális programjai ma is élénk vitákat váltanak ki, ugyanakkor számos tanulsággal szolgálnak a jelen számára is. A konferenciasorozat a későbbiekben folytatódik.

Nemzeti ünnepünk közeledtével, 2026. március 10-én 16 órakor a Magyarságkutató Intézetben mutatják be Babucs Zoltán hadtörténész legújabb kötetét, amely a jászkun Nádor-huszárok 1848–49-es hazaszökésének történetét dolgozza fel. A bemutatón a korszak legismertebb kutatója, Prof. Dr. Hermann Róbert is részt vesz.

2026. március 3-án 17 órától, „Hunok nyomában” című sorozat keretében ismét a hunok története kerül a középpontba. Az interdiszciplináris pódiumbeszélgetésen a régészet, az archeogenetika, a történettudomány és az antropológia legfrissebb eredményei találkoznak.

A Magyarságkutató Intézet 2026. március 2-án 10.00 és 16.00 óra között konferenciát szervez budapesti székházában (1062 Budapest, Andrássy út 64.), amely a Horthy-korszak történetének összegző értelmezésére vállalkozik. A rendezvény célja, hogy ennek az időszaknak a politikai, külpolitikai, társadalmi, gazdasági és kulturális folyamatait átfogó, tudományos igényű megközelítésben vizsgálja.

A Magyarságkutató Intézet és az Anyanyelvápolók Szövetsége közös előadói estet rendez az Anyanyelvek Nemzetközi Napja alkalmából 2026. február 24-én 18 órától az MKI konferenciatermében. A program a magyar nyelv helyzetét, a diaszpóra nyelvhasználatát és a kulturális örökség élő hagyományait állítja középpontba.

Február 10-én a Magyarságkutató Intézet és a Kortárs Női Reflexiók Fóruma közös szervezésében folytatódott a nagy sikerű Babba Mária-beszélgetéssorozat. Az esten a teológiai és történeti megközelítés mellett ezúttal a művészet erejével és személyes élettapasztalatok segítségével keresték a szakértők a választ arra a kérdésre, hogy a Boldogasszony-tisztelet mit jelent ma a magyarság számára, és hogyan válik a hagyomány élő valósággá a 21. században.

A Magyarságkutató Intézet 2026. február 18-án 17 órától különleges kulturális estére várja az érdeklődőket. A program középpontjában a déli Urál vidékén élő baskír nép története, kultúrája és népzenei hagyománya áll.

„A kitörésben részt vett katonák, illetve civilek, bár szinte lehetetlen küldetésben vettek részt, de hősök voltak, és egy napon említhetők Zrínyi-szigetvári, illetve Szondi drégelyvári hőseivel.” – mondta M. Lezsák Gabriella főigazgató február 11-én, a Magyarságkutató Intézet tudományos pódiumbeszélgetésén, amely Budapest ostromának egyik legdrámaibb eseményét, az 1945. februári budavári kitörést vizsgálta. A rendezvény célja az volt, hogy levéltári források, hadtörténeti adatok, térképi rekonstrukciók és visszaemlékezések alapján, a korabeli élethelyzeteket szem előtt tartva adjon hiteles képet a történtekről.

Február elején két rangos helyszínen – az Országos Széchényi Könyvtárban és a Gödöllői Királyi Kastélyban – folytatódott a „Sponsa mea, Regina nostra” című programsorozat. A Magyarságkutató Intézet (MKI) közreműködésével megvalósult események az Árpád-házi királylányok európai szerepét és civilizatorikus jelentőségét állították a középpontba.

Február 3-án a Magyarságkutató Intézetben folytatódott a klasszika-filológiai beszélgetéssorozat, melynek idei első alkalmán Mátyás király alakját és levelezését vizsgálták szakértőink. Az esten nemcsak az uralkodó diplomáciai leveleinek hátteréről esett szó, hanem arról is, hogyan árnyalja a filológia a Mátyásról kialakult történelmi és népmesei képet.