A hagyományok éltetik a nemzetet II. plakát

A Magyarságkutató Intézet „A hagyományok éltetik a nemzetet” címmel tudományos és ismeretterjesztő konferenciát rendez 2024. október 29-én és október 30-án.

170 éve jelent meg Ipolyi Arnold tudománytörténeti mérföldkőnek számító műve, a Magyar Mythologia. A jeles évforduló előtt tisztelegve október 15-én és 16-án a Magyarságkutató Intézet kétnapos interdiszciplináris konferenciának ad otthont, amelyre szeretettel várunk minden érdeklődőt. 

Mítosz és történelem III. – Ipolyi 170” tudományos konferencia plakát

A hunok nyomában - állam és birodalom - plakát

Október 10-én 18 órai kezdettel folytatódik a Magyarságkutató estek sorozata.


Kertai Zalán hagyományőrző festőművész Magyar hősök, vértanúk című kiállításának ad otthont a Magyarságkutató Intézet. A tárlatot megnyitja október 3-án, csütörtökön 10:00 órakor Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának munkatársa és Kertai Zalán festőművész.

Magyar hősök, vértanúk plakát

Kutatók Éjszakája 2024 – 800 éves az Andreanum

Idén 800 esztendős az Andreanum, a világ első etnikai alapú kiváltságlevele, amelyet II. András adományozott az erdélyi szászoknak. A Magyarságkutató Intézet egész éves programsorozattal állít emléket az eseménynek.


Sok szeretettel várunk minden érdeklődőt a Magyarságkutató Intézet és a Kortárs Női Reflexiók Fóruma közös konferenciájára, amelynek középpontjába a nők nevelését, a nőket mint nevelőket, valamint a női ideált helyeztük a középkori és a kora újkori Magyarországon.

A nő a társadalomban és a családban I.  - plakát

II. Abasári konferencia plakát

Intézetünk szervezésében immár második alkalommal kerül megrendezésre az Abasári ásatásokat és az Abák történetét bemutató konferencia.


A Magyarságkutató Intézet több előadással, kerekasztal-beszélgetéssel is részt vesz a Kutatók Éjszakáján szeptember 27-én és 28-án. A programok ingyenesek, azonban regisztrációhoz kötöttek.

Kutatók Éjszakája 2024. plakát

Európai honfoglalások plakát

"P. mester” XIII. században keletkezett honfoglalástörténete a legrégibb fennmaradt magyar történeti munka. A XVIII. századi felfedezése óta szinte folyamatosan viták kereszttüzében áll, s ezek nyomán a hazai középkorászok leginkább úgy tekintenek rá, mint sajátos kortörténeti forrásra – a késő XII–- kora XIII. századi Magyarországról.

Miről beszélnek mítoszaink? Mennyit árulnak el a néprajzi, történeti és régészeti források ősműveltségünk hagyatékából? Mit fogadunk el végül valóságnak? Ezekre a kérdésekre is keresik a választ a Magyarságkutató Intézet kerekasztal-sorozatának résztvevői június 28-án 14 órai kezdettel.

Mítosz. Történelem. Valóság.