hunok nyomában borítókép

A hunok nyomában címmel immár a negyedik részéhez érkezett a Magyarságkutató Intézet kerekasztal-sorozata. A június 11-én 18 órakor kezdődő eszmecserén ezúttal a hun kor régészeti emlékeiről lesz szó.


A Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontja két kutatóval képviseltette magát a közelmúltban megrendezett Magyar Ókortudományi Konferencián, amely az idén az „Ókor – akkor, egykor és ma” elnevezést kapta.

Magyar Ókortudományi Konferencián

Ringer István

Az előadás röviden ismerteti az Abasár–Bolt-tetőn 2020-2022 között végzett feltárások során előkerült régészeti leletanyag jellegét, lelettípusonkénti összetételét, valamint a leletanyag kapcsán eddig elvégzett tisztítási, konzerválási és restaurálási munkák aktuális állását.


Régészeti kontextusban nagyon gyakran előforduló tárgycsoport az övveretek és csatok köre.

Zay Orsolya

Tóth Zoltán

Abasáron az új ivóvízvezeték kiépítésekor 2014-ben a község egyik kora Árpád-kori templomát és a templom körüli temetőjét találtuk meg.


Az Abasár–Bolt-tetőn végzett 2020–2021 során végzett régészeti ásatás során feltárt pénzérmék és pénztöredékek száma 90 db.

Novák Ádám

Magyar királylányok Európa udvaraiban borítókép

Folytatódik a Magyarságkutató Intézet kerekasztal-sorozata az Európa udvaraiba került és új hazájukban civilizatórikus szerepet betöltő magyar királylányokról.


Egy archiregnum alapítása címmel folytatódik a Magyarságkutató Intézet kerekasztal-sorozata. A Szent Korona Eszme/Tan keretében május 9-én 18 órai kezdettel szintén neves előadók osztják meg gondolataikat az égi eredetű, felsőbb királyságról, ahol a törvényeket maga a Feljebbvaló jelöli ki.

Egy archiregnum alapítása borítókép

Magyar királylányok Európa udvaraiban borítókép

Ezzel a címmel indít kerekasztal-sorozatot a Magyarságkutató Intézet. A beszélgetésekkel valódi időutazásra hívjuk az érdeklődőket, régmúlt időkre tekinthetünk vissza. Május 16-án 18 órai kezdettel elsőként az új országát válságos időkben védelmező és újjáépítő Árpád-házi Szent Kinga királyi hercegnőről, a lengyel és litván nép szentjéről lesz szó, aki idegen földön mindvégig megőrizte kötődését hazájához.


Dr. Horváth Ciprián előadásában kronológiai sorrendben felrajzolta a feltárások és a sírok előkerülésének egyes állomásait, aminek eredményeképp a lelőhelyről az 1950-es évektől napjainkig legkevesebb 300–350 sír előkerüléséről maradt fenn több-kevesebb információ.

Dr. Horváth Ciprián