
A hun kor régészeti emlékei
A hunok nyomában címmel immár a negyedik részéhez érkezett a Magyarságkutató Intézet kerekasztal-sorozata. A június 11-én 18 órakor kezdődő eszmecserén ezúttal a hun kor régészeti emlékeiről lesz szó.
Kutatóink szereplése a Magyar Ókortudományi Konferencián
A Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontja két kutatóval képviseltette magát a közelmúltban megrendezett Magyar Ókortudományi Konferencián, amely az idén az „Ókor – akkor, egykor és ma” elnevezést kapta.


Ringer István: Amiről a leletek mesélnek
Az előadás röviden ismerteti az Abasár–Bolt-tetőn 2020-2022 között végzett feltárások során előkerült régészeti leletanyag jellegét, lelettípusonkénti összetételét, valamint a leletanyag kapcsán eddig elvégzett tisztítási, konzerválási és restaurálási munkák aktuális állását.
Zay Orsolya: Az hevederövnek híre sem vala
Régészeti kontextusban nagyon gyakran előforduló tárgycsoport az övveretek és csatok köre.


Tóth Zoltán: Árpád-kori temető és templom Abasár határában
Abasáron az új ivóvízvezeték kiépítésekor 2014-ben a község egyik kora Árpád-kori templomát és a templom körüli temetőjét találtuk meg.
Novák Ádám: Az abasári monostor ásatása során előkerült pénzérmék
Az Abasár–Bolt-tetőn végzett 2020–2021 során végzett régészeti ásatás során feltárt pénzérmék és pénztöredékek száma 90 db.


Magyar királylányok Európa udvaraiban
Folytatódik a Magyarságkutató Intézet kerekasztal-sorozata az Európa udvaraiba került és új hazájukban civilizatórikus szerepet betöltő magyar királylányokról.
Magyarságkutató Estek
Egy archiregnum alapítása címmel folytatódik a Magyarságkutató Intézet kerekasztal-sorozata. A Szent Korona Eszme/Tan keretében május 9-én 18 órai kezdettel szintén neves előadók osztják meg gondolataikat az égi eredetű, felsőbb királyságról, ahol a törvényeket maga a Feljebbvaló jelöli ki.


Magyar királylányok Európa udvaraiban
Ezzel a címmel indít kerekasztal-sorozatot a Magyarságkutató Intézet. A beszélgetésekkel valódi időutazásra hívjuk az érdeklődőket, régmúlt időkre tekinthetünk vissza. Május 16-án 18 órai kezdettel elsőként az új országát válságos időkben védelmező és újjáépítő Árpád-házi Szent Kinga királyi hercegnőről, a lengyel és litván nép szentjéről lesz szó, aki idegen földön mindvégig megőrizte kötődését hazájához.
A monostor temetője
Dr. Horváth Ciprián előadásában kronológiai sorrendben felrajzolta a feltárások és a sírok előkerülésének egyes állomásait, aminek eredményeképp a lelőhelyről az 1950-es évektől napjainkig legkevesebb 300–350 sír előkerüléséről maradt fenn több-kevesebb információ.
