Felidéztük a nagy hadvezér alakját
Bácsatyai Dániel Bulcsú című könyve mutatkozhatott be a Magyarságkutató Intézet Könyvklub rendezvényén.
Állam volt-e a hun politikai formáció?
A katonai és civil adminisztrációval is rendelkező steppei államszerveződéseket mutatták be kutatók a Magyarságkutató Intézet legutóbbi hun-estjén.
A magyar Pompeii
Milyen szerepe lehet az interdiszciplináris kutatási módszertannak a római kori régészetben? Erről beszélt Láng Orsolya régész, az Aquincumi Múzeum főmuzeológusa a Magyarságkutató Intézetben megrendezett tematikus workshopon.
Milyen elemei voltak államiságunknak?
Intézetünk küldetésének jegyében folytattuk kerekasztal-beszélgetéseinket a Szent Korona-eszme/tanról, annak máig ható erejéről.
A hunok és kortárs európai forrásaik
Írt-e valaki más is a hunokról a már ismert görög-római szerzőkön kívül, s ha igen, miként ábrázolta őket?
Vezérkari hadinaplókat mutattunk be
A második világháborús magyar hadtörténelem eddig kevéssé ismert, ugyanakkor lényeges szeletét tárja az olvasó elé az Erdélyi Szalon Kiadó gondozásában megjelent két kötet.
Dr. Fabó Edit: Nemzet, állam, kultúra
Videósorozatunkban kutatóink vallanak önmagukról, kutatási területükről, eredményeikről és céljaikról. Ismerjék meg őket önök is!
Dr. Kápolnás Olivér: A Történeti Kutatóközpont tudományos munkatársa
Videósorozatunkban kutatóink vallanak önmagukról, kutatási területükről, eredményeikről és céljaikról. Ismerjék meg őket önök is!
Népek és etnikumok a hun birodalomban
A hunok birodalmáról mérvadó, hiteles forrásnak a Kr.e. 318-ban keletkezett kínai írásokat tekinthetjük; ezekben az iratokban jelenik meg először a hsziungnu elnevezés, amely már egyértelműen a hunokra utal.
Illik Péter: „Ténytörténettől” a recepciótörténetig
Videósorozatunkban kutatóink vallanak önmagukról, kutatási területükről, eredményeikről és céljaikról. Ismerjék meg őket önök is!
