
Együttműködés a Magyarságkutató Intézet és a Janus Pannonius Díj Alapítvány között
Együttműködési megállapodást írt alá a Magyarságkutató Intézet és a Janus Pannonius Díj Alapítvány. A kooperáció elősegíti a két szervezet szakmai, tudományos munkáját a történelmi hitelesség és a magyar identitás megőrzése érdekében.
A történész mestersége címmel új beszélgetéssorozatot indított a Magyarságkutató Intézet
Az új sorozat a hivatást gyakorlók munkájának izgalmas kérdéseire ad választ. A szakértők minden alkalommal a honfoglalás és a népvándorlás történeti korszakának megközelítési lehetőségeit járják körbe.


Dombvidékről a mélyföldre: a németalföldi peregrináció emlékei
A pécsi Klimo-könyvtár állományából már többször került elő ezeken az oldalakon egy-egy különleges kötet vagy szöveg. Mégis, minél inkább elmélyünk a könyvtár kincsei között, annál újabb és újabb, meglepő művek akadhatnak a kezünkbe.
Kétszáz esztendeje született Finály Henrik
Bárki, aki a latin nyelv komolyabb tanulmányozására adja a fejét, előbb-utóbb találkozik a tapasztaltabbak jótanácsával: miért nem nézed meg a Finályban?


Kit rejt az abasári kápolna sírja? – 2. rész
Ahogy arról a tavalyi év végén beszámoltunk, sikerült azonosítani az abasári korai templomhoz csatlakozó kápolnában eltemetett személy 2007-ben kibontott vázát.
Szomszédoló szavaink, avagy a lecsó
Noha a lecsó minden bizonnyal balkáni eredetű étel, mára a magyar gasztronómia egyik meghatározó alappillérének és a magyar ételklasszikusok sorába tartozó fogásnak tartjuk.


A magyarországi latin periratok kétarcú nyelvezete
A hazai perjog történetében járatosak előtt ismert, hogy Magyarországon először II. József 1786-ban kiadott Ordo iudiciariusa kísérelte meg „kódexjelleggel szabályozni a peres eljárást úgy, hogy valamennyi polgári perre mérvadó általános normákat vezetett be.”1
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
„KATONAI, ILLETVE ÉLETMÓD MEGJELENÍTÉSÉT” ÁBRÁZOLÓ TÖRTÉNETI HAGYOMÁNYŐRZŐ FOTÓPÁLYÁZAT


Választott magyar király koronázás nélkül
1620. január 8-án a pozsonyi országgyűlés Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet Magyarország királyává választotta.
„Ront vagy javít, de nem henyél”
A címben szereplő idézetet legtöbben Erkel Ferenc Bánk bánjából ismerik, eredetileg azonban Vörösmarty Mihály Keserű pohár című költeményéből származik. Nem tudhatjuk bizonyosan, vajon Vörösmarty gondolt-e a helyesírásra, miközben ezt a versét alkotta – de elég nagy a valószínűsége, hogy igen.
