
Erzsébet királyné zarándoklata Marburgba
Nagy Lajos király anyja, Piast Erzsébet 1357 tavaszán hosszú európai zarándokútra indult. Elsődleges úticélja Marburg volt, ahol rokonának és névadójának, Árpád-házi Szent Erzsébetnek a sírja előtt kívánt tisztelegni, továbbá másik két távoli szent hely, Köln és Aachen felkeresését is tervezte.
Kaukázustól Urálon át Belső-Ázsiáig: kulturális kapcsolatok a vaskor elején
2024. október 8–11. között lezajlott a VI. Északi Régészeti Kongresszus („VI Северный Археологический Конгресс») az oroszországi Hanti-Manysi Autonóm területen, Szurgutban, amelyen a Magyarságkutató Intézet munkatársa is részt vett.


Török jövevényszavaink
A magyar nyelvet különböző korokban erős török nyelvi behatások érték. Török alatt ez esetben nemcsak a mai törökországi törököt, illetve elődjét, az oszmán-török nyelvet értjük, hanem általánosságban a török nyelvcsoport különböző nyelveit.
Miniszteri elismerést vehetett át kollégánk
Miniszteri elismerő oklevelet kapott a Magyarságkutató Intézet munkatársa, Kovács Bence.


Árpád-házi uralkodók feliratos síremlékei
Az Árpád-házi uralkodók többsége Székesfehérváron nyert végső nyughelyet, de nem volt ritka az sem, hogy a magyar királyokat saját alapítású egyházi intézményeikben – prépostságokban, apátságokban, székesegyházakban – helyezték örök nyugalomra.
Együttműködés a Magyarságkutató Intézet és a Janus Pannonius Díj Alapítvány között
Együttműködési megállapodást írt alá a Magyarságkutató Intézet és a Janus Pannonius Díj Alapítvány. A kooperáció elősegíti a két szervezet szakmai, tudományos munkáját a történelmi hitelesség és a magyar identitás megőrzése érdekében.


A történész mestersége címmel új beszélgetéssorozatot indított a Magyarságkutató Intézet
Az új sorozat a hivatást gyakorlók munkájának izgalmas kérdéseire ad választ. A szakértők minden alkalommal a honfoglalás és a népvándorlás történeti korszakának megközelítési lehetőségeit járják körbe.
Dombvidékről a mélyföldre: a németalföldi peregrináció emlékei
A pécsi Klimo-könyvtár állományából már többször került elő ezeken az oldalakon egy-egy különleges kötet vagy szöveg. Mégis, minél inkább elmélyünk a könyvtár kincsei között, annál újabb és újabb, meglepő művek akadhatnak a kezünkbe.


Kétszáz esztendeje született Finály Henrik
Bárki, aki a latin nyelv komolyabb tanulmányozására adja a fejét, előbb-utóbb találkozik a tapasztaltabbak jótanácsával: miért nem nézed meg a Finályban?
Kit rejt az abasári kápolna sírja? – 2. rész
Ahogy arról a tavalyi év végén beszámoltunk, sikerült azonosítani az abasári korai templomhoz csatlakozó kápolnában eltemetett személy 2007-ben kibontott vázát.
