Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc 1759. október 27-én tekintélyes birtokos nemesi családban született Érsemjénben, s birtokán, a Zemplén vármegyei Széphalmon hunyt el 1831. augusztus 23-án.

Sorozatunkat újabb sajátos mintázatú ékszerek bemutatásával folytatjuk. A karperecek záró részében az ékszerek állatfejekben végződő, markáns csoportja mellett néhány ritka formával is találkozhatunk.

Ki volt valójában Csinszka, Ady felesége és késői szerelmes verseinek ihletője? Honnan játékos neve? Kikkel állt bensőséges kapcsolatban a múzsa? Munkatársunk ezekre a kérdésekre keresett és talált választ.

1957 februárjában jelent meg az 1956. évi magyar forradalom és szabadságharcról talán az első kötet, Brüsszelben, francia nyelven, egy fiatal magyar újságíró, később híres belga festő, Martin Illik (vagyis Illik Márton, 1925-2015) tollából. A kis könyv kikerült a hazai köztudatból, mint ahogy a szerző számos további francia nyelven írt munkája is.  

Balassi Bálint a nagyhírű család zólyomi várában született, a nevezetes eseményt nagybátyja jegyezte fel a családi Bibliájukban, amit ma Esztergomban, a Főszékesegyházi Könyvtárban őriznek: „Lett Balassa Bálint 20. Octobris 9 órakor dél előtt szombat napon Zólyomban.” 

Ha az M1-es autópályán Tatabányánál autózunk, vagy arrafelé vonatozunk, a hegy ormán ott ágaskodik a millennium alkalmából felállított óriási turulszobor, amellyel 1896-ban Árpád honfoglalóinak bánhidai győzelemnek állítottak szembeszökő emléket.

A napjainkban Bécsben őrzött birodalmi koronát 600 évvel ezelőtt, 1424 márciusában szállították az akkori ideiglenes őrzési helyéről, Budáról Nürnbergbe. 

A lánglelkű költőóriás Petőfi Sándor pontos születési helyének és idejének meghatározása sok fejtörést okozott a tudósvilág számára, s valójában a keresztelés idejét jelentő 1823. január 1-i születési dátummal vonult be a magyar irodalomtörténetbe.

A Magyarságkutató Intézet 2023. évi költségvetése során sikerült alacsonyan tartani a kiadásokat, miközben hatékonyan hasznosította a rendelkezésre álló bevételeket, biztosítva ezáltal a tudományos programok folytatását és fejlődését. A gazdálkodás átláthatóságára és a közpénzek felelős kezelésére különös figyelmet fordít az Intézet.

Állam és birodalom címmel, immáron ötödik alkalommal rendezte meg A hunok nyomában kerekasztalbeszélgetést a Magyarságkutató Intézet. A szakértők folytatták a nyár elején megkezdett diskurzust az ázsiai hunok történeti-kulturális hagyatékáról.