II. András magyar király (1205–1235) feleségei közül legismertebb az Andechs–Meráni családból származó Gertrúd, aki 1213-ban merénylet áldozata lett. Nagyjából tizenhárom évig tartó házasságuk alatt – a közemlékezet szerint gyűlölt királynéként elhunyt – Gertrúd összesen öt gyermekkel ajándékozta meg férjét, mások mellett a későbbi IV. Béla magyar királlyal (1235–1270), a muhi csatában szerzett sérüléseibe belehalt Kálmán halicsi királlyal (1214–1221), és a Perugiában 1235 májusában szentté avatott Árpád-házi (másként Türingiai) Szent Erzsébettel, akinek kanonizációjakor apja még életben volt.

Debrecenben született, s ma nyolcvan esztendeje ott hunyt el mindössze 45 évesen Gulyás Pál költő (1899–1944). Méltatója szerint „a misztikus-mitikus hajlam mellett kezdettől fogva jellemzi líráját a szürke valóság, különösen annak szatirikus-groteszk és fanyarasan játékos formája iránti vonzalom.”

“El volt rejtve idáig anyanyelvünk kincsesládája is, amelyet most találunk meg … Ha nem vonakodunk élni vele, akkor rövidesen koldusszegényekből dúsgazdagokká lehetünk.” – írja Grammatica hungarolatina című latin nyelvű magyar grammatikájában Sylvester János (1504–1551 után) (C. Vladár Zsuzsa fordítása).

A Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatója, Fehér Bence és tudományos főmunkatársa, Tóth Anna előadásai zárták a különleges konferenciát.

A történész szakma professzionalizációjának hajnalán, korát megelőzve kezdte el a kunhalmok kutatását, a hun mondák feldolgozását és a honfoglalás régészeti emlékeinek gyűjtését Tariczky Endre (Gyöngyös, 1818. november 18. – Tiszafüred, 1912. május 10.) plébános. 

A Magyarságkutató Intézet Az interdiszciplinaritás módszertana az őstörténeti kutatásokban címmel tudományos workshopot tartott, amelyen több jeles hazai kutató folytatott eszmecserét.

A Magyarságkutató Intézet tájékoztatási és kommunikációs főigazgató-helyettese a közelmúltban több neves fórumon tartott előadást az intézet főbb kutatási irányvonalairól, programjairól, a tudományos munka eredményeiről, a tudományt kísérő kommunikációról és az intézeti célkitűzésekről.

1975. május hatodikán hunyt el Mindszenty József bíboros, a nemzet lelkiismerete, aki semmilyen diktatórikus, ember- és keresztényellenes rendszerrel nem volt hajlandó kompromisszumot kötni és együttműködni, legyen az bolsevik, nemzetiszocialista vagy kommunista.

Az olvasás élményközpontú megközelítését célzó figyelemorientált oktatás kísérletben vett részt, nyújtott segítséget a Magyarságkutató Intézet munkatársa Székelyföldön.  A kutatás során új módszerek alkalmazásával, az irodalmi alakok történetének életre keltésével, például fegyverforgatással ébresztették fel a gyerekek figyelmét. 

Negyven évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Rásonyi László nyelvész, turkológus. A számos jeles magyar turkológus közül azzal tűnt ki, hogy ő nem kizárólag a magyar turkológiának volt jeles képviselője, hanem megalapítója és kiemelkedő alakja lett a törökországi hungarológiának is.