Hírek, aktualitások

Barabás Miklós alkotása (1846), forrás: Wikipédia

Tizenegy évvel a szabadságharc leverése után, amikor a politikai kiegyezésnek még a jelei sem mutatkoztak, a „néma ellenállás” testet, pontosabban ruhát öltött. 


A kétszáz évvel ezelőtt született író nagyságról, Jókai Mórról emlékezett meg a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója a Honnan tudjuk, amit tudunk? beszélgetéssorozat bevezetőjében. Dr. B. Szabó János jelezte, a Magyarságkutató Intézetnek szándékában áll saját rendezvénnyel és kiadvánnyal csatlakozni a Jókai 200 programsorozathoz. 

B. Szabó János

Jókai Mór

A ma 200 éve született író kétségtelenül azon kevés személyiség közé tartozik, akit nem a szó szokásos értelmében kell bemutatni az olvasónak.


Gróf széki Teleki Józsefet (1790–1855) nemcsak jogászként és történetíróként, a Magyar Tudományos Akadémia társalapítójaként és első elnökeként ismerjük, de ő volt az, aki nyelvészként is jelentős örökséget hagyott a tudományos utókorra. 

Teleki József - Barabás Miklós festménye (1836)

Jakab Elek és Mike Sándor sírköve a kolozsvári Házsongárdi temetőben (a szerző felvétele)

Kétszázöt esztendeje született a marosszéki Szentgericén Jakab Elek történész, jogász, levéltáros, aki jelentős tudományos életművet hagyott az utókorra.


A XX. század egyik kimagasló magyar keletkutatója volt, a jelenkor azonban már alig emlékszik rá és munkásságára. Írásunkban Gaál László iráni kutatásait mutatjuk be.

Gaál László

Az esztergomi bazilika képe (forrás: Pixabay)

Történeti köztudatunk Álmos szépunokájához, Szent István királyhoz köti a magyar állam megalapítását, ami jogos, hiszen István magyar államot épített.


Hit, Remény és Rajzfilm (Fede, Speranza e Cartoni) címmel Jankovics Marcell Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, kultúrtörténész, grafikusművész (1941–2021) alkotásaiból rendeztek tematikus kiállítást Rómában.

Hit, Remény és Rajzfilm (Fede, Speranza e Cartoni) címmel rendeztek tematikus kiállítást Rómában.

Az Aacheni Dóm a gótikus Magyar Kápolnával Aachenben

Nagy Lajos király anyja, Piast Erzsébet 1357 tavaszán hosszú európai zarándokútra indult. Elsődleges úticélja Marburg volt, ahol rokonának és névadójának, Árpád-házi Szent Erzsébetnek a sírja előtt kívánt tisztelegni, továbbá másik két távoli szent hely, Köln és Aachen felkeresését is tervezte.


2024. október 8–11. között lezajlott a VI. Északi Régészeti Kongresszus („VI Северный Археологический Конгресс») az oroszországi Hanti-Manysi Autonóm területen, Szurgutban, amelyen a Magyarságkutató Intézet munkatársa is részt vett. 

Csoportkép a konferencia résztvevőivel