Átányi emlékek és képek közösségi oldal

A Péter-Pál napkor kezdődő és rendszerint augusztus közepéig tartó búzaaratás a paraszti munka legnehezebb, ugyanakkor legszebb időszaka volt: ekkor hordták be a földekről az egész éves nehéz fizikai munka eredményét, a kenyeret adó gabonát.


Jelena Vlagyimirovna Perevodcsikova orosz régésznő és történész, a moszkvai szkíta-szarmata kori régészeti iskola egyik kiemelkedő kutatója volt. Több ásatáson is részt vett, és kiemelt figyelmet szentelt Közép-Ázsia, az Urál vidékének, az Észak-Kaukázus és a Fekete-tenger északi partvidékének kora vaskori emlékeinek tanulmányozására. 

Jelena Vlagyimirovna Perevodcsikova borítókép

harang

Az 1456. július 4. és július 22. között zajlott Nándorfehér ostroma előtt néhány nappal, június 29-én III. Kallixtusz pápa „Cum hiis superioribus annis” kezdetű bullájában harangozást, a hívek számára pedig imádkozást rendelt el az oszmánok legyőzéséért és a keresztények győzelméért. A harcra buzdító tárgyi valóság évszázadokkal később a műveltségi fölény metaforájává vált.


A téeszesítés hajnalán kezdte meg Átányban néprajzi gyűjtését dr. Fél Edit néprajztudós, a letűnő hagyományos paraszti világ utolsó krónikása. Az országban elsőként ő doktorált néprajzból, így ezt a pillanatot tekintjük a néprajz önálló tudományággá válásának. 

Fél Edit (b) átányi gyűjtésekor az egyik adatközlőjével. Forrás: Polgármesteri hivatal, Átány

Móra Ferenc

Móra Ferenc neve minden olvasónk előtt ismert, hiszen gyermek- vagy ifjúkorban ki ne olvasta volna műveit? Azt viszont már kevesebben tudják, hogy emellett a nyelvészet, történelem, botanika és zoológia, valamint az útleírások is érdekelték őt.


1399. július 17-én hunyt el az Árpád-ház utolsó leányági sarja, I. (Nagy) Lajos királyunk leánya, Lengyelország királynője és patrónája, a magyarországi származású Anjou Hedvig.

Władysław Ciesielski: Litvánia megkeresztelése (1900)

Béla macsói herceg

Elkészült IV. Béla magyar királyunk unokájának, Béla macsói hercegnek a gipszből készített, élethű arcrekonstrukciója.


II. Ulászló cseh királyt (1471. május 27.–1516. március 13.) 1490. július 15-én választották magyar uralkodóvá. Címeit haláláig, 1516. március 13-ig birtokolta. 

II. Ulászló

Selmecbánya óvárosa, ahol az 1918-as diszkriminatív csehszlovák rendeletekig évszázadokon át változó arányú német-magyar-szlovák többnyelvűség volt jellemző. (A szerző felvétele.)

Mi történik akkor, ha két vagy több nyelv találkozik? Hogyan hatnak egymásra? Valóban kulcsfontosságúak a változások katalizálásában a kétnyelvű személyek és a kétnyelvű családok? A sorozatom előző részében feltett kérdésekre itt keressük a további válaszokat.


A nyelvpolitikával és nyelvi tervezéssel foglalkozó szakirodalmak gyakori vitatémája a nyelvpolitika és a nyelvi tervezés terminológiája, viszonyuknak megkülönböztetése.

Kárpát-medence