A népmese az egyik legősibb tudáskincs. Vall a nép eredetéről, közös hitvilágáról és erkölcsi normáiról is. A népmesék első tudományos hazai feldolgozása mégis csak a XX. században történt meg Berze Nagy Jánosnak (Besenyőtelek, 1879. augusztus 23. － Pécs, 1946. április 6.) köszönhetően.

Klapka tápióbicskei könnyelműsége 1849. április 4-én kis híján hadműveleti céljuk idő előtti felfedését eredményezte, ám Görgeinek igaza volt abban, hogy az ellenféllel „szemben egy-egy hadászati hibát is bátran el lehet követni.”

Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet tiszteletbeli elnöke és főigazgatója sajtótájékoztató keretében számolt be a 2023. március 13-tól eltelt egy év tudományos eredményeiről.

Strattmann Eleonóra (1672–1741) gyermekei a magyar történelem talán legsikeresebb testvérpárja volt. Az idősebbik fiút, Batthyány Lajos Ernőt (1696–1765) az első magyar világi kancellárként (1733–1746) és az utolsó „nemzeti nádorként” (1751–1765) ismerhetjük. Jelen ismeretterjesztő tanulmány az ifjabbik fiú, Batthyány Károly József (1697–1772) életútját ismerteti röviden, aki a katonai pályát választotta. 

A tavaszi hadjárat jól kezdődött, hiszen 1849. április 2-án Hatvannál a VII. hadtest sikerrel hitette el a császáriakkal, hogy velük szemben a magyar fősereg áll, miközben az oldalmenetbe kezdett, hogy a Jászságon és a Tápióságon keresztül haladva Gödöllő alá érjen és bekerítse a császári főerőket. A merész hadműveletről írta Kossuth, hogy abban „minden kerék gyönyörűen összevág, mint a jó óramű”, ám hamarosan homokszem került a gépezetbe.

1849 április 2-án Hatvan és Hort között gróf Franz von Schlik zu Bassano und Weisskirchen altábornagy egy kis „magyar nyúlászatra” invitálta tisztjeit, ám ezen a napon a vadász futott meg, és a tavaszi hadjárat nyitányaként szeniczei Gáspár András ezredes VII. hadteste győztes ütközetet vívott a császári-királyi III. hadtest ellenében, és a Zagyva vonala magyar kézbe került. 

Magyarország királyává 1458. január 24-én választották Hunyadi Mátyást, ám törvényes koronázására csak évekkel később, 1464. március 29-én kerülhetett sor. Mivel a Szent Korona III. Frigyes német-római császár birtokában volt, ezért a magyarok néhány elemében a székesfehérvári, a szokásjognak megfelelő avatási ceremónia keretében nyilvánították őt uralkodójukká 1458 február 14-én, miután az ifjú kiszabadult prágai fogságából. 

Az erdélyi sereg felvonulásának hírére a lengyel had feloldotta a krakkói ostromzárat s elvonult a város alól. Rákóczi pedig 1657. február 7-án egyesült Sztríj városánál a 20 ezer főre becsülhető kozák és 4-6 ezer fős havaslaföldi-moldvai különítménnyel. 

Kétszáznegyven évvel ezelőtt született március-április fordulóján a Háromszék megyei Kőrösön Csoma Sándor, aki a világhírű magyar keletkutatók első képviselője volt. Születésének napját pontosan nem ismerjük, de keresztlevelét április 4-én állították ki. Újabb kutatások azonban azt is felvetik, hogy valódi születési éve 1787 vagy 1788 lehetetett.