Az Abasáron folytatott feltárásokon napjainkig több száz temetkezést dokumentáltak. Ezek döntő többsége a 2020–2021-ben végzett kutatások során került elő. Az akkori ásatást Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter úr ötlete alapján és támogatásával, a Magyarságkutató Intézet végezte. Az ezt megelőző kutatások alkalmával pedig megközelítőleg 16 sírt bontottak ki 2006–2011 között. 

A magyar tudományos és műszaki sikerek között érthető módon jobban számontartjuk azokat, amelyek ma is megtalálhatók környezetünkben, ilyen például a golyóstoll. Pedig nem kevésbé érdekesek azok a leleményes mérnöki megoldások, amelyek fölött azóta eljárt az idő. 

Babucs Zoltán hadtörténész és Kovács Attila Zoltán irodalomkutató-történész sajtó alá rendezésében, több száz lábjegyzettel és pompás képanyaggal jelent meg az „Igazságot Magyarországnak!

Az utóbbi két év egyik leggyakrabban emlegetett kifejezése a mesterséges intelligencia, mert a Chat GPT nevű rendszer 2022 novemberének végén került nyilvánosságra, és innentől kezdhette el használni a nagyközönség. 

Vörösmarty Mihály (1800–1855) az ember és a nemzet sorsát megjelenítő veretes gondolatok klasszikus szerzőjeként vonult be nemcsak a magyar irodalomtörténetbe, hanem a hazai kultúrtörténetbe.

A New York-i Morgan Könyvtár és Múzeum középkori kéziratgyűjteményével vált világhíressé.  A keleti szárnyban, a freskókkal díszített boltívek alatt egy különlegesen szép könyvtártermébe léphet be a látogató. A kódexek sora előtt egy kecses női alakot formáló szobor vonja magára a figyelmet.

Nevezték sajtóapostolnak, a magyar katolikus megújulás vezéralakjának, teológusnak és írónak. Munkássága mellett pro és kontra érvek hangzottak el. Azt azonban soha nem vitatták, hogy Prohászka Ottokárral együtt a XX. századi katolikus megújulás legkiemelkedőbb alakja volt. 

Katolikusként született, majd valamennyi erdélyi protestáns felekezet elöljárójának is megválasztották az erdélyi unitáriusok első püspökét, Dávid Ferencet. 

Huszonöt évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el a kiváló orientalista Schütz Ödön, a magyarországi armenisztika legnagyobb alakja.

Szabados György a Mandiner vendégeként kifejtette : Nyugat-Európában kétféle Attila-kép létezett, az Árpádok nem voltak rászorulva Attilára, mint ősre, krónikásaink esetében pedig „ősvállalásról” beszélhetünk, nem „ősválasztásról”