
Akikért a harang szól
Az 1456. július 4. és július 22. között zajlott Nándorfehér ostroma előtt néhány nappal, június 29-én III. Kallixtusz pápa „Cum hiis superioribus annis” kezdetű bullájában harangozást, a hívek számára pedig imádkozást rendelt el az oszmánok legyőzéséért és a keresztények győzelméért. A harcra buzdító tárgyi valóság évszázadokkal később a műveltségi fölény metaforájává vált.
Aki Átányon mindig kisasszonyka marad
A téeszesítés hajnalán kezdte meg Átányban néprajzi gyűjtését dr. Fél Edit néprajztudós, a letűnő hagyományos paraszti világ utolsó krónikása. Az országban elsőként ő doktorált néprajzból, így ezt a pillanatot tekintjük a néprajz önálló tudományággá válásának.


Egy igazi polihisztorra emlékezünk
Móra Ferenc neve minden olvasónk előtt ismert, hiszen gyermek- vagy ifjúkorban ki ne olvasta volna műveit? Azt viszont már kevesebben tudják, hogy emellett a nyelvészet, történelem, botanika és zoológia, valamint az útleírások is érdekelték őt.
Hedvig és a litván nép megkeresztelése
1399. július 17-én hunyt el az Árpád-ház utolsó leányági sarja, I. (Nagy) Lajos királyunk leánya, Lengyelország királynője és patrónája, a magyarországi származású Anjou Hedvig.


Újraalkottuk a herceg arcát
Elkészült IV. Béla magyar királyunk unokájának, Béla macsói hercegnek a gipszből készített, élethű arcrekonstrukciója.
II. Ulászló az iskolai értesítőkben. Dobzse?
II. Ulászló cseh királyt (1471. május 27.–1516. március 13.) 1490. július 15-én választották magyar uralkodóvá. Címeit haláláig, 1516. március 13-ig birtokolta.


A nyelvtörténet örök kérdései V. Nyelvi érintkezések és nyelvi változások
Mi történik akkor, ha két vagy több nyelv találkozik? Hogyan hatnak egymásra? Valóban kulcsfontosságúak a változások katalizálásában a kétnyelvű személyek és a kétnyelvű családok? A sorozatom előző részében feltett kérdésekre itt keressük a további válaszokat.
Mi az a nyelvpolitika és miért fontos?
A nyelvpolitikával és nyelvi tervezéssel foglalkozó szakirodalmak gyakori vitatémája a nyelvpolitika és a nyelvi tervezés terminológiája, viszonyuknak megkülönböztetése.


A vasúti közlekedés magyar forradalmasítója, Kandó Kálmán
Kevés találmánya volt a technika történetének, amely olyan mélyreható változásokat hozott volna az ipari forradalom korában, mint az erősáramú elektrotechnika megjelenése. Ebben a magyarok ismét úttörő szerepet vállaltak egerfarmosi és sztergovai Kandó Kálmán találmányával.
Papi díszben vezette rohamra a csapatokat
Kétszáz évvel ezelőtt,1824. július 9-én született Mednyánszky Sándor Cézár, az 1848-49-es magyar honvédség tábori törzslelkésze, atyai ágon felvidéki eredetű, főnemesi családba. Szülei Mednyánszky József (1789–1868) és Eleonora Richert De Vhirt (1798–1889) voltak. Egyik testvére, Mednyánszky László (1819–1849) a szabadságharc vértanúja lett. Unokaöccse volt a híres festőművész, aki szintén a László nevet viselte (1852–1919).
