
A legnagyobb magyar fiából lett török pasa
185 évvel ezelőtt ezen a napon született Pozsonyban Széchenyi Ödön, gróf Széchenyi István másodszülött fia. Habár lelkes hazafiként tudását és tettvágyát hazája felvirágoztatása érdekében kívánta kamatoztatni, sorsa úgy alakult, hogy élete nagyrészét Magyarországtól távol, Isztambulban élte le.
És megnyílt a tudomány palotája…
1865. december 11-én ünnepi ülés keretében nyitották meg az újonnan épült Magyar Tudományos Akadémiát.


Zsigmond koronái – IV. Az „utazó” korona
Bár a ma 587 évvel ezelőtt elhunyt, Nagyváradon eltemetett Luxemburgi Zsigmond maradványai elvesztek, ám a hagyomány szerint az uralkodó sírmellékletei közül néhány, így például a halotti koronája is fennmaradt.
Szomszédoló szavaink, avagy a rétes
A nyelvek közötti kapcsolat természetes velejárója, hogy hatnak egymásra. Történelmünk során nem csak mi vettünk át másoktól, de minden történelmi korban adtunk is a világnak kultúránkból, szavainkból egyaránt.


„Talán a nyelvüket is alig találjuk már”
Több mint kétszáz esztendeje él a magyar történelmi tudatban és még a napi politikai csatákban is az a megjegyzés, amelyet Johann Gottfried Herder terjedelmes történelemfilozófiai munkájában elejtett.
Egy múltőrző a múltból: Ipolyi Arnold
„Őrizzük emlékeinket, gyűjtsük össze töredékeinket, nehogy végleg elvesszenek, s ezáltal üresebb legyen a múlt, a jelen, s kétségesebb a jövő.”


A nyelvtörténet örök kérdései VII. Melyek a legősibb szavaink?
Hogyan lehet megbecsülni egy adott szó korát, egyáltalán: meg lehet-e pontosan becsülni a régiségben, vagy meg kell elégednünk az úgynevezett relatív kronológiával?
Magyar keresztény gondolkodók az Árpád-kortól napjainkig
Magyar keresztény gondolkodók az Árpád-kortól napjainkig című könyv megjelenése kapcsán tartott kerekasztal-beszélgetést a Magyarságkutató Intézet. Az eseményen a kötet szerkesztőivel – Dr. Klima Gyula filozófussal, Dr. Nagy József filozófussal és Dr. Bíró Csilla irodalomtörténésszel – Dr. Perecz László filozófus beszélgetett.


Négy előadást tartottunk Isztambulban
Török–magyar kapcsolatok a középkorban – Magyarrá lett török népek címmel rendezett tudományos tanácskozást az Isztambuli Medeniyet Egyetem (Istambul Medeniyet Üniversitesi) 2024. november 18–19-e között.
Kit rejt az abasári kápolna sírja?
Az Abasáron folytatott feltárásokon napjainkig több száz temetkezést dokumentáltak. Ezek döntő többsége a 2020–2021-ben végzett kutatások során került elő. Az akkori ásatást Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter úr ötlete alapján és támogatásával, a Magyarságkutató Intézet végezte. Az ezt megelőző kutatások alkalmával pedig megközelítőleg 16 sírt bontottak ki 2006–2011 között.
