„Ront vagy javít, de nem henyél”
A címben szereplő idézetet legtöbben Erkel Ferenc Bánk bánjából ismerik, eredetileg azonban Vörösmarty Mihály Keserű pohár című költeményéből származik. Nem tudhatjuk bizonyosan, vajon Vörösmarty gondolt-e a helyesírásra, miközben ezt a versét alkotta – de elég nagy a valószínűsége, hogy igen.
Gyorsan, röviden, egyszerűen!
Egyre fontosabbnak tartjuk az írási folyamat egyszerűsítését, az írástempó gyorsítását. Erre ösztönöz minket az is, hogy manapság már szinte mindenki minden írott szövegét valamilyen számítógépes infokommunikációs eszközzel alkotja meg.
Ugorka a karácsonyfán
Minél többször díszítem a fát, annál inkább kötődöm az egyes díszekhez. Főleg olyanokhoz, amelyek gyermekkorom ünnepeire emlékeztetnek, amikor a szemem elé téve rajtuk keresztül néztem a karácsonyfa fényeit.
„Egy tökélletes Grammatika édes Hazánknak”
A XVIII. században sorra jelentek meg nyelvtanok és nyelvkönyvek, amelyek a magyar nyelvtanulás hasznosságát, a magyar nyelv szépségét hangsúlyozták.
Népek és etnikumok a Hun Birodalomban
Ezzel a címmel rendezték meg 2024. december 12-én a Hunok nyomában sorozat 7. kerekasztal-beszélgetését a Magyarságkutató Estek keretében.
Tanszékvezető lett munkatársunk
A Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatóját nevezték ki a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Nemeskürty István Tanárképző Karán a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetőjének 2024 augusztusában.
„A keserű pohárnak felhörpintése” – 2.
A trianoni békediktátum a magyar nemzet történelmének egyik legnagyobb tragédiája. Az első világháborús vereség következtében hazánkra mért büntetés súlyos következményeivel a kortársak is tisztában voltak, igaz a magyar társadalom bízott abban, hogy az 1919-es év végére egyre biztosabbá váló nagyhatalmi szándékok hazánkra vonatkozó elképzelései csak tiszavirág életűek lesznek.
Gratulálunk munkatársunknak!
Summa cum laude minősítéssel tartotta meg habilitációs előadásait nemrég a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpont és Archívum igazgatója.
„A keserű pohárnak felhörpintése” – 1.
A trianoni békediktátum a magyar nemzet történelmének egyik legnagyobb tragédiája. Az első világháborús vereség következtében hazánkra mért büntetés súlyos következményeivel a kortársak is tisztában voltak, igaz a magyar társadalom bízott abban, hogy az 1919-es év végére egyre biztosabbá váló nagyhatalmi szándékok hazánkra vonatkozó elképzelései csak tiszavirág életűek lesznek.
A legnagyobb magyar fiából lett török pasa
185 évvel ezelőtt ezen a napon született Pozsonyban Széchenyi Ödön, gróf Széchenyi István másodszülött fia. Habár lelkes hazafiként tudását és tettvágyát hazája felvirágoztatása érdekében kívánta kamatoztatni, sorsa úgy alakult, hogy élete nagyrészét Magyarországtól távol, Isztambulban élte le.
