Az első bécsi döntés kárpátaljai vonatkozásairól beszélt előadásában Botlik József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyugalmazott docense a Trianon utóélete az első sikerektől a százéves évfordulóig című konferencián.

Somoskőújfalu 1924-es visszacsatolásáról tartott előadást Suba János alezredes, HM HIM Térképtár térképtárvezetője a Trianon utóélete az első sikerektől a százéves évfordulóig című konferencián.

Az 1938-as első bécsi döntés hátterét mutatta be Gulyás László, Történeti Kutatóközpontunk tudományos főtanácsadója a Trianon utóélete az első sikerektől a százéves évfordulóig című konferencián.

Az 1923-as osztrák–magyar határmegállapító bizottság tevékenységét részletezte Szávai Ferenc, Károli Gáspár Református Egyetem tanára a Trianon utóélete az első sikerektől a százéves évfordulóig című konferencián.

A soproni népszavazást és annak következményeit hangsúlyozta előadásában Tóth Imre, a Soproni Múzeum igazgatója a Trianon utóélete az első sikerektől a százéves évfordulóig című konferencián.

Balassagyarmat, a „legbátrabb város” felszabadításáról tartott előadást Tyekvicska Árpád, a balassagyarmati Madách Imre városi könyvtár kutatója a Trianon utóélete az első sikerektől a százéves évfordulóig című konferencián.

Kercaszomor, a „legbátrabb falu” visszatérésének részleteiről beszélt Soós Kálmán újságíró, a Fortissimo Alapítvány elnöke.

Az elmúlt száz év nyelvi és nyelvpolitikai helyzetének alakulásáról beszélt Zékány Krisztina egyetemi docens.

A NAT irodalmi és nyelvi újdonságai Trianon tükrében címmel tartott előadást Takaró Mihály irodalomtörténész A magyar nyelv Trianon előtt és után – Nyelvi és nyelvpolitikai folyamatok a Kárpát-medencében című konferencián.

A nemzetiségi jogok (d)evolúciója Szerbiában az elmúlt ötven évben: Merre tovább? címmel tartott előadást Dr. Beretka Katinka egyetemi docens A magyar nyelv Trianon előtt és után – Nyelvi és nyelvpolitikai folyamatok a Kárpát-medencében című konferencián.