A Zalai Hírlapban (zaol.hu)  jelent meg Kanász Viktorral, Történeti Kutatóközpontunk munkatársával készült interjú-sorozat befejező része. A beszélgetés kitér a Pocahontas történetből ismert John Smith és a magyar hadszíntér kapcsolatára, (...) 

(...) a kortársak és az utókor vallási és politikai szempontok szerint eltérő magyarázataira és a kanizsai Hősök ligete létrehozásának tervére is.

Az egyes nemzetek történelmi emlékezetének különbözősége rendkívüli értelmezéseket eredményezhet. A figyelemfelkeltő beszélgetés épp ilyen különlegességekre hívja fel a Ki gondolná, hogy míg Magyarországon alig ismert, addig Európa számos országában kutatott téma Kanizsa 1600-as török ostroma és a visszafoglalására irányuló 1601-es sikertelen kísérlet is? 

Hinnénk-e hogy Kanizsa az európai egyesült hadak elleni sikeres megvédése olyan történelmi pillanat a török emlékezetben, mint az egri diadal nekünk, magyaroknak? 
És végül: Mi köze van a nagykanizsai vár magas rangú oszmán parancsnokának, Tiryaki Hasszán pasának az erdélyi magyarság küldetéstudatát, a traszilvanizmust valló, kolozsvári születésű Széfeddin Sefket bejhez? 

„A korabeli Európa nagy érdeklődéssel követte a magyarországi, s ezen belül a kanizsai hadszíntér eseményeit?

- Határozottan igen, ami nem is csoda, ugyanis Kanizsa az oszmán-ellenes várhálózat egyik legfontosabb pillére volt, ami nem csak a Nyugat-Dunántúlt, hanem az osztrák tartományokat is védte. Ezért a vár 1600. évi elfoglalása nagy megdöbbenést keltett Európa szerte. Már a következő évben megpróbálta egy nagy, koalíciós keresztény sereg visszafoglalni, azonban elsősorban a nagyon rossz időjárási feltételek miatt – szeptember 23. előtt már havazott – végül kudarccal végződött az ostrom.
[…]
 A török emlékezet számára miért az 1601-es ostrom lett a meghatározó? 

-A vár elfoglalásával Kanizsát vilajeté szervezték, s „az iszlám végek erős bástyája” lett. A következő év eseményei, valamint a várat megvédő Tiryaki Haszán pasa tettei pedig mélyen meggyökeresedtek a török történeti emlékezetben és a filmművészet is meglátta benne a lehetőséget, és 1982-ben Kanije Kalesi címmel egy nagyszabású történelmi filmet forgattak belőle. Az ezt követő évtizedekben is egymást követték a Kanizsával foglalkozó könyvek. Kanizsa sikeres megvédése tehát olyan történelmi pillanat a törököknél, mint a magyarok számára Eger 1552-es megtartása.”

Az interjú előző részei az alábbi hivatkozásokon érhetők el: 

- Magyar főúr római zarándoklata

- Nádasdy Tamás nádor jóvoltából kerülhetett először protestáns lelkész Kanizsára

A teljes beszélgetés a Zalai Hírlap oldalán olvasható.