A dél szó feltételezett mongol eredetéhez

Csontos Sára

A dél szó feltételezett mongol eredetéhez

A magyar nyelv esetleges mongol eredetű jövevényszavainak kérdése több mint 250 éve jelen van a szakirodalomban, a legújabb magyar eti- mológiai szótárak azonban nem számolnak ilyen nyelvi réteggel. Ligeti Lajos 1935-ben arra a következtetésre jutott, hogy a magyar és a mongol alakok közötti hasonlóságok bolgár-török közvetítéssel magyarázhatók, s mivel a magyar–mon- gol nyelvi érintkezés nem igazolt, a kérdést a kutatás hosszú időre lezártnak tekin- tette. A magyar dél szó eredete azonban mindmáig nem tisztázott megnyugtató módon: míg a mongol nyelvekben zöngés szókezdővel (düli), a török nyelvekben zöngétlen szókezdővel (tüš) szerepel. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a magyar nyelv kelet-altaji elemeinek kutatását mennyiben befolyásolta a magyarság korai történetére vonatkozó történeti hipotézis – miszerint mongol nyelvű népekkel nem érintkezhetett –, és hogy ez az álláspont a legújabb történeti, régészeti és archeogenetikai kutatások fényében mennyiben tartható fenn. A dolgozat nagyobb részében a magyar dél szó hangtani és jelentéstani elemzésére kerül sor, melynek alapján a tanulmány újra felveti a szó esetleges mongol eredetének lehetőségét.

etimológia, jövevényszavak, nyelvtörténet, mongol–magyar kapcsolatok, őstörténet