Pray György és a jezsuita „rovásszkepticizmus”

A XVIII. században, Bél Mátyás után megélénkülő rovásíráskutatásban a jezsuita rend feltűnően kis szerepet vállalt. Kunics Ferenc Dacica Siculia brevi compendio exhibita c. művének adatai alig értelmezhetők. Timon Sámuel 1734-ben semmi konkrét adatot nem ismert, ezért szkeptikusan állt a kérdéshez. Gyakorlati rovásfelhasználásra példa Zakarjás János atya, akiről nem tudjuk, honnan szerezte ismereteit. Nem tisztán Bél Mátyás ábécéjén alapuló írástudását talán részben rendtársa, Vargyas István közvetítette, vagy ketten együtt tanulták ismeretlen személytől. Végül Pray György a piarista Desericzky Ince kutatásait bírálva tekinti át a rovásírásról való ismereteket, részben indokolatlan szkepszissel. A jezsuiták főleg a két rend vetélkedése és a kevés és ellentmondó tényanyag miatt nem koncentráltak arra, hogy történettudományos munkájuk e kérdésben is előrelépjen.

rovásírás, jezsuiták, piaristák, kutatástörténet