A kötetet bemutatja Dr. Nagy-Luttenberger István, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, a könyv szerzője, és Kanász Viktor, a Magyarságkutató Intézet tudományos segédmunkatársa.

"I. József halála idején és az azt követő időszakban a nemzeti mozgalom számos, a magyar társadalom számára fontos kérdést hozott napirendre. Ezek között találjuk a magyar hadügy kérdését is. Az uralkodó állandó hadseregében, a császári-királyi hadseregben több tízezer magyar katona szolgált, így a magyar közélet joggal nevezte ezt magyar hadseregnek. Az 1790-1791-es országgyűlés botránya – Festetich György és tiszttársai által a magyar szolgálati nyelv bevezetése érdekében tett beadványa látványosan emelte politikai napirendre a témát, amely több más kérdéssel, köztük a „magyar csapatoknál magyar tisztek szolgáljanak” igénnyel gazdagodott. II. Lipót elismerte a követelések egy részének jogosságát, de konkrét lépéseket nem tett.
A Budán ülésező országgyűlés 1792. június 20-án feliratban fordult a fiatal I. Ferenc királyhoz a magyar katonaság ügyében.  Panaszuk lényege abban állott, hogy alig van magyar származású törzstiszt a gyalogezredekben, a főtisztek pedig a gyalogos- és határőrezredekben és néhány lovasezredben mind idegenek. Hosszas tárgyalások után a kérdésben született egy törvénycikk.
A kötetben magyar csapatok tisztikarának kérdése kerül terítékre egy konkrét magyar gyalogezred teljes tisztikarának vizsgálatán keresztül. Az eredmények a magyar országgyűlés feliratában foglaltakat alátámasztják, viszont a jelenség mögött nem feltétlenül uralkodói akarat állt."

A teljes kötet az alábbi hivatkozásokra kattintva érhető el: https://mek.oszk.hu/22600/22665/22665.pdf és
Intézetünk honlapján is olvasható: https://mki.gov.hu/hu/e-konyvtar-hu/kiadvanyok-hu/a-34-magyar-gyalogezred-tisztikara-a-francia-haborukban-1792-1815