Tanulmány: itt

Szerző

Pethő-Vernet Csilla

Cím

A magyar zene, a magyarok, a romantikus hősi toposz és a Rákóczi-induló fogadtatása Franciaországban

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.MKF.2022.197

Absztrakt

A tanulmány középpontjában a 19. századi magyar zene francia értékelése áll, a vizsgált művészeti ág egyik sajátságos, a magyar nemzeti jelleget kifejező aspektusának, a hősi karakternek a fényében. Bemutatja, hogy a jelenség hátterében húzódó kulturális és történelmi háttér hogyan segítette elő azt, hogy a franciák a hősiességben a magyar profil lényegi elemét ismerjék fel. Ezt követően rávilágít arra, hogy ez a látásmód miképpen befolyásolta általában véve a magyar zene, és különösképpen a Rákóczi-induló, e forradalmi aurája miatt mind Magyarországon, mind Franciaországban szimbolikus tartalommal felruházott zenemű fogadtatását. Az elemzés ezzel párhuzamosan részletesen kitér a vizsgált darab francia értelmezését meghatározó egyéb tényezőkre, amelyek több elemből tevődnek össze, és amelyek révén végsősoron egy olyan kép alakul ki a szóban forgó műről, ami a befogadó (francia) kultúrát legalább annyira jellemzi, mint az eredeti magyart. Ezek az elemek magukba foglalják a nyugati közönség „hős” virtuóz iránt érzett rajongását és azt a jellegzetesen franciás vonzódást, ami a zenében felidézett csatazajokra (mint a nagy francia forradalom örökségére) irányul. E hagyománynak és a korabeli forrásokban fellelhető, képszerű csatazene-leírásoknak köszönhetően a Rákóczi-induló egy látványos, hősi-militáris dimenzióval gazdagodik Franciaországban, amely még hangsúlyosabbá teszi a magyarokról alkotott hősies képet.

Kulcsszavak

verbunkos, Rákóczi-induló, hősi magyar jelleg, csatazene-program, forradalmi zene, szabadság-szimbólum, romantikus virtuóz művész