A közös mongol-magyar nemzetközi kutatás során a 40 sírból eddig hetet tártunk fel. 

Páratlan régészeti leletek kerültek elő, amelyeknek labor-, és restaurálási munkálatai hamarosan megkezdődnek, köztük az eddig előkerült legrégebbi hun öntöttvas üsté, itt Magyarországon. Több szempontból is világhírű lehet az Ar Gunt-i lelőhely: azon dolgozunk, hogy ez legyen a világ első hun temetője amely teljes egészében feltárásra kerül, illetve amelyet teljes egészében (valamennyi csontleleten) archeogenetikai vizsgálatokkal kutattak, igazoltak. Utóbbi tudománytörténeti jelentőségét most még megbecsülni sem lehet a majdani eredmények ismerete nélkül. Két lehetséges elmélet létezik az egykori temetőre vonatkozóan, és bármelyik igazolódik be az archeogenetikai vizsgálatok során: egyedülálló lesz. Ezekről a későbbiekben, a labormunka haladásának megfelelően adunk tájékoztatást.

A 2000-2500 éves sírkamrákban és koporsókban talált csontleletek mintavétele már Mongóliában megtörtént, laboratóriumi elemzésük szintén hazánkban történik a világ egyik legkorszerűbb laborjában: a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjában, amelyet a Szegedi Tudományegyetemmel közösen működtetünk.

Májusban megjelentetett nemzetközi tudományos publikációnkban közöltük: az ázsiai és az európai hunok, illetve a hunok, az avarok és honalapító magyarok genetikai kapcsolatát.
Az Ar Gunt-i archeogenetikai leletek ezekhez a most már bizonyított rokonsági, származási vonalakhoz szolgálhatnak további adatokkal, de a szkíta archeogenetikai kutatásokhoz is segítséget nyújthatnak.