A Magyarságkutató Intézet kutatói és főigazgatója, Gelegdorj Eregzen, a Mongol Tudományos Akadémia Régészeti Intézete igazgatójának meghívására, több évtizedes szünet után képviselték Magyarországot a világ egyik legrangosabb nemzetközi tudományos konferenciáján. Makoldi Miklós, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának igazgatója előadásában az ősi sztyeppei lovasnépek és a korai magyarság kapcsolatáról beszélt, kiemelve azt, hogy 

A MAGYAROK ŐSEI AZ ÚJABB RÉGÉSZETI ÉS ARCHEOGENETIKAI VIZSGÁLATOK SZERINT IS A SZTYEPPEÖVEZETBEN ÉLTEK MÁR AKKOR, AMIKOR A LÓ HÁZIASÍTÁSA MEGTÖRTÉNT A KR. E. 5. ÉVEZREDBEN 

és akkor is, amikor a szkíta népek uralták Mongóliától a Kárpát-medencéig a 7500km-es sztyeppezónát.

Ott voltak akkor is, amikor a genetikailag rokon ázsiai hunok elindultak Ázsiából és Attila hunjaiként a Kárpát-medencébe értek… Tehát minden fontos eseményben részt vettek, ami a keleti füves pusztákon történt – ezért nem meglepő, hogy a magyar krónikák, a magyar népmesék és mondák és a magyar népművészet is kötődik az olykor több ezer éves sztyeppei hagyományokhoz.

Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának igazgatója előadásában kifejtette, hogy az archeogenetika a XXI. század tudománya, a teljes genomszekvencián alapuló vizsgálati eredmények (DNS-enként 3 milliárd bázispont egyezésének vizsgálata) alapján lehetővé vált a régészeti alapon meghatározott népek és kultúrák származásának genetikai vizsgálata, származásuk és rokoni kapcsolatrendszerük pontos meghatározása is.
Az újabb genomikai vizsgálatok – amik a megfelelő eszközparknak köszönhetően Magyarországon, a világ egyik legjobb archeogenetikai laborjában zajlanak – kimutatták, hogy a magyarság ősei valóban a sztyeppén éltek több ezer évre visszamenőleg. Továbbá 

A MAGYAROK ŐSEI GENETIKAILAG ROKONSÁGI KAPCSOLATBAN ÁLLNAK A SZARMATÁKKAL, EGYIK FONTOS GENETIKAI ÖSSZETEVŐJÜK AZ ÁZSIAI HUN NÉP DNS ÁLLOMÁNYA, ÉS KIMUTATÁSRA KERÜL AZ AVAR NÉPESÉGGEL 

történt admix. 
A másik fontos eredmény pedig az, hogy a magyarokat a Kárpát-medencébe vezető Turul-nemzetség, vagyis az Árpád-ház genetikai állománya és honfoglaló magyar nép között kimutatásra került a genetikai kapcsolat, tehát a vezető réteg, nem különbözik a köznéptől, hanem egy család azok közül – akiknek származása nem mellesleg az ázsiai hunok őshazája, tehát Mongólia felé mutat.

Hidán Csaba a Magyarságkutató Intézet vezető kutatója előadása egyértelművé tette: csakúgy, mint a régészet és az archeogenetika eredményei – a hadtörténeti és a korabeli fegyverzetvizsgálat összehasonlító eredményei is kelet felé mutatnak. Megállapítható, hogy a Mongóliában feltárt a fagy vagy a száraz homok által megőrzött, akár többezer éves szervesanyagok a sírokban – köztük számos fegyver, nyíltegez, íj, nyíl, fakengyel és tarsoly is ugyanolyan jellegű, mint amilyet Árpád magyarjainak sírjaiban találunk.

A fegyverzet és a hadviselés technikái a magyaroknál tehát egyértelműen kelet felé mutatnak – látszik, hogy a sztyeppei hadviselést és fegyverzetet használják a magyarok is a X. századig, sőt még tovább is egészen a magyar huszárok koráig. Ezen vizsgálatokból is látszik, hogy a sztyeppei lovasnépek és a magyarság összehasonlító interdiszciplináris vizsgálata hasonló eredményre jut minden esetben – mégpedig arra, hogy 

A MAGYAROK A SZTYEPPEI ŐSI LOVASNÉPEK LESZÁRMAZOTTAI, AKIK AKÁR A XX. SZÁZADIG MEGŐRIZTÉK EZEN SZTYEPPEI HAGYOMÁNYOK EGYES ELEMEIT.

Magyarország kivételes helyzetben van Mongóliában, mert Obrusánszky Borbála nagykövet asszony szerteágazó feladatai mellett tudósként is a lehető legmagasabb szinten képviseli a magyar kultúrát és tudományt. Így nem volt meglepő, hogy a nemzetközi konferencia előadói sorában is helyet kapott.
Előadása az eurázsiai vérszerződések és az első sztyeppei alkotmány kérdését járta körül, amelyben kitért arra, hogy az esküdt testvériség vagy ismertebb nevén a vérszerződés jól ismert a magyar történeti emlékekben és folklór gyűjtésekben, hiszen az elmúlt néhány száz évben sokan kötöttek ilyen módon 
örök időre szóló barátságot. Illetve, hogy 

A MAGYAR JOGSZOKÁS (VÉRSZERZŐDÉS) NEM EGYEDÜLÁLLÓ A VILÁGTÖRTÉNELEMBEN, HANEM KOMOLY KELET-EURÓPAI ÉS BELSŐ-ÁZSIAI PÁRHUZAMAI IS VANNAK AZ ÓKORTÓL KEZDVE EGÉSZEN NAPJAINKIG. 

Míg régen ezáltal hozták létre a sztyeppei lovas birodalmakat, addig modern időkben a sírig tartó barátság megpecsételésére szolgáló szokás maradt a fiatalok körében. Néhány magyar jogtörténész szerint a vérszerződés esküpontjai az első sztyeppei alkotmány paragrafusai voltak.

A nemzetközi tudományos konferencia az alábbi szekcióüléseken tárgyalta a legújabb kutatási eredményeket:

1. szekció: Mongólia történelme és néprajza (elnöke: Ts. Tserendorj – Mongol Tudományos Akadémia Történeti és néprajzi Intézet igazgatója)
2. szekció: Mongol nyelv és irodalom (elnöke: D. Zayabazar – Mongol Nemzeti Egyetem, Mongolisztikai Intézet igazgató)
3. szekció: Mongólia kulturális világa (elnöke: G. Chuluunbaatar- Mongol Tudományos Akadémia alelnök)
4. szekció: A mongolok és a külvilág (elnöke: D. Bulgan – Mongol Tudományos Akadémia Nemzetközi Tanulmányok Intézete)
5. szekció: A mongolok kulturális öröksége és régészete (elnöke: G. Eregzen Mongol Tudományos Akadémia régsézeti Intézet igazgató)
6. szekció: Dzsingisz kán és a mai világ (elnöke: S. Chuluun- Dzisngisz kán Múzeum igazgató)