Tanulmány: itt

Szerző

Ubrizsy Savoia Andrea

Cím

Marsili Luigi Ferdinando (Bologna 1658–1730) és a növények, gombák

Hivatkozás

DOI: https://www.doi.org/10.53644/MKI.MAKO.2024.11

Absztrakt

Marsili érdeklődése a növényekre is kiterjedt, amit a kiadott tudományos munkái és kiadatlan kéziratai, valamint az általa begyűjtött anyagból felállított múzeuma is tanúsítanak. Megfigyeléseihez mikroszkópot, meteorológiai mérőeszközöket és saját maga készítette ötletes eszközöket is használt. Figyelme egyrészt a haszonnövények felé fordult, másrészt a növényzet felé, amely a táj alapegységét alkotó szisztéma része a többi alkotó egységgel (ember, talaj, állatvilág stb.) való kapcsolatában, kölcsönhatásában. Marsili már felismerte a Duna mentén a vegetáció tér- és időbeli dinamizmusát, a szomszédos, de eltérő jellegű életközösségek szekvenciáját. Módszerébe a történelmi-kulturális vonatkozásokat is belevonja, ennek kifejezésére a térképészet is lehetőséget ad. A kávéról és fogyasztásáról részben kétnyelvű tanulmányában, a nagy Duna-monográfiájában leírt növények, egyes európai tavakra jellemző „úszó szigeteket” alkotó növényzet, valamint a zonálisan eloszló szublitorális növényzet pontos botanikai egyeztetésében, a bolognai botanikus professzor Trionfetti Lelio segítette. Kora természettudományos érdeklődésének egyik fő kérdését, a kriptogám szervetek eredetét akarta tisztázni. Erre vonatkozóan Marsili egy ábrákkal gazdagon ellátott tanulmányban és ennél még gazdagabb kéziratban maradt gyűjteményben foglalkozik a gombákkal, mohákkal, zuzmókkal. Bolognai mentorának, a híres Malpighi Marcellonak a kriptogám szervezetek, köztük a gombák spórákkal történő szaporodásának teóriájának ellentmondva az arisztotelészi spontán generáció eredet-elméletét fogadja el.

Kulcsszavak

vegetáció, mérőeszközök használata, kísérletezés, holisztikus látásmód, polihisztor tudós.