Tanulmány: itt
Szerző
Pusztay János
Cím
Nyelvjárás, irodalom, iskola – nálunk és a Baltikumban
Hivatkozás
DOI: https://doi.org/10.53644/MKI.MNYN.2025.11
Kivonat
Magyarországon s általában a magyar nyelvterületen a nyelvjárásokhoz, valamint a nyelvjárást beszélőkhöz való viszony negatív. Szépirodalom nyelvjárásban – egy-két kivételtől eltekintve – inkább csak a határon túli magyarság körében, főként a csángóknál és a székelyeknél születik. A nyelvjárás a regionális közéletben, a kulturális életben és az iskolában nem játszik szerepet, vagy ha igen, inkább negatívat. Hazánkban nincs regionális, az adott térség nyelvjárását, hagyományait kutató, ápoló és képviselő kulturális intézményhálózat, lehetetlen regionális lapokban nyelvjárási rovat indítása, nem is beszélvet tisztán nyelvjárásban publikáló folyóiratokról, évkönyvekről vagy nyelvjárásban elhangzó rádió- és tv-adásokról. Pozitív példák Észtországból és Lettországból, ahol erősödik regionális, lokális öntudat, erősödik a helyi nyelvhasználat, a nyelvjárás jelen van a sajtóban, az iskolai oktatásban, s működnek a helyi nyelvet/nyelvváltozatot, valamint a hozzájuk kapcsolódó kultúrát kutató, fejlesztő és népszerűsítő regionális kutatóintézetek és kulturális intézmények.
Tanulva az itt említett és más országokból, pl. Olaszországból, Németországból is említhető példákból, Magyarországon is nagyobb megbecsültséget kell teremteni a regionalitásnak – a helyi nyelv és kultúra megbecsülésével.
Kulcsszavak
nyelvjárás, stigma, észt és lett példák