A közösségi identitás szerepe egy falu életében – Hangsúlyváltás a településtörténet-írásban Kerekharaszt példáján keresztül

Szuromi Rita

A közösségi identitás szerepe egy falu életében – Hangsúlyváltás a településtörténet-írásban Kerekharaszt példáján keresztül

Az identitásvizsgálatokat többnyire ma is a történelmi szereplőre vetítve végzik a kutatók, holott a kollektív identitás egy-egy település múltjának vizsgálatakor is meghatározó. Az identitás fogalmát a pszichológiai és társadalomtudományi diskurzus összetett konstrukcióként kezeli, amely dinamikusan változik a történelmi és társadalmi kontextusokban. Ha mindezt egy közösség fejlődésére vetítjük, akkor láthatjuk, hogy a lakóközösségek sorsát, összetartozását vagy éppen struktúráinak széthullását a puszta kronológiai események mel- lett egyéb tényezők is befolyásolják. A településtörténet-írás Magyarországon különösen a XX–XXI. század fordulójától új lendületet vett. A heves vármegyei Kerekharaszt rövid, de fordulatokban gazdag története lehetőséget nyújt arra, hogy az identitás változó rétegeit részletesen vizsgáljuk. A vitézi földosztások a közösség szimbolikus alapításának aktusai voltak, amelyek a nemzeti múlt emlékezetéhez kapcsolódtak. A második világháború és az azt követő kollektivizálás új gazdasági és társadalmi identitást hozott létre, amelyben a szövetkezeti lét vált meghatározóvá. A szocialista állam fejlesztései Kerekharasztot mintafaluvá tették, miközben a közösség fokozatosan elfogadta a „szocialista ember” ideált. Az 1969-es közigazgatási átszervezés Hatvanhoz csatolta a falut, ami egyszerre biztosított modernizációs előnyöket és okozott identitásvesztést. A rendszerváltás gazdasági krízist eredményezett, különösen a helyi ipar összeomlásával, ugyanakkor felerősödött az önállóság iránti igény, amely 2006-ban intézményesen is megvalósult. A kerekharaszti példa jól szemlélteti, hogy az állami beavatkozások (vitézi telkek kialakítása, kollektivizálás, a település Hatvanhoz csatolása) hatással voltak a településen élők identitásának változására, ugyanakkor a közösség képes volt megőrizni különállósága tudatát. A településtörténet kronologikus és identitásközpontú megközelítései nem zárják ki egymást, hanem egymást kiegészítve nyújtanak komplex képet a múltról.

kollektív identitás, közösségi emlékezet, településtörténet, mintafalu, kollektivizálás, rendszerváltás, identitásválság, lokalitás, társadalmi kohézió.