A népnyúzó főúrtól a nemzet hős lelkű asszonyáig. A Kanizsai család irodalmi emlékezete

Tanulmányomban a középkori Magyar Királyság egyik fontos főúri famíliájával, a Kanizsai családdal foglalkozó irodalmi munkákat tekintettem át. A család a 19. század óta folyamatosan, műfajtól függetlenül jelen van a magyar történelmi irodalomban, prózai és lírai alkotások sokasága őrzi tagjainak alakját. Az első generációkból elsősorban Miklós zágrábi püspök, s még inkább János esztergomi érsek kap több esetben epizódszerepet, míg Kanizsai László alakja a Hunyadi Jánosról és Mátyásról szóló alkotások visszatérő mellékszereplője lett. Nagyon eltérő megítélés alá esett János, Gergely Sándor kommunista író ugyan- is benne testesítette meg az általa vízionált romlott, önző, önkényeskedő, hazája sorsa iránt teljesen érzéketlen, szadista magyar főúri elitet. Az ő ellentettjének is mondhatnánk Kanizsai Dorottyát. A nádorasszony a nemzetéért aggódó, isten- félő, lelkiismeretes, atyafiságát és embereit féltő nagyasszony ikonikus mintaképe lett. Ábrázolása hagiografikus jellemzőket hordoz. Hősiessége tanújeleként job- bágyaival, embereivel kiment a mohácsi csatatérre (1526), s eltemettette az ott heverő halottakat, majd ő nevelte fel az utolsó Kanizsait: Ferencet és Orsolyát. Ettől eltekintve Dorottya alakja a magyar irodalomban és a képzőművészetben összeforrt Moháccsal, és a női helytállás szimbóluma lett. Orsolyában pedig to- vább öröklődni látják Dorottya pozitív jellemvonásait.

A család két női tagjának, Dorottyának és Orsolyának sikerült regény-fő- és címszereplővé válnia. Az irodalmon kívül a képzőművészetben, valamint a történelmi emlékezet egyéb hivatalos és civil keretein belül Dorottya vezető szerepe még egyértelműbbé válik. Mindez az esztergomi érseket, zágrábi püs- pököt, Nagy Lajos és Mátyás király seregében harcoló főurakat adó, évszáza- dokon át vezető szerepet viselő család esetében egyedi jelenségnek mondható. Egyben azt is mutatja, hogy az írók fantáziáját a kardforgató, politikai babé- rokra törő bárók helyett jobban megmozgatták a korszakból kevésbé ismert, atipikusabb női szereplők.

Végezetül arra is felhívja e rövid elemzés a figyelmünket, hogy a történé- szek egyik fontos feladata, hogy reflektáljanak az általuk kutatott témák irodal- mi – és filmes – megjelenítésére, s támogassák a történelmileg minél hitelesebb ábrázolások megszületését.

Kanizsai család, történelmi irodalom, történelmi emlékezet, Nándorfehérvár, mohácsi csata