Zékány Krisztina: Étellel, itallal kapcsolatos magyar lexikai kölcsönzések a kárpátaljai nyelvekben és nyelvjárásokban. Kenyér- és egyéb tésztafélék
Tanulmány: itt
Szerző
Zékány Krisztina
Cím
Étellel, itallal kapcsolatos magyar lexikai kölcsönzések a kárpátaljai nyelvekben és nyelvjárásokban. Kenyér- és egyéb tésztafélék
Hivatkozás
DOI: https://doi.org/10.53644/MKIE.2022.481
Absztrakt
A nyelvek kölcsönhatása Kárpátalja esetében abszolút természetesnek mondható. A kölcsönhatás foka a történelmi időszaktól, valamint a kutatópontok lakosságának nemzetiségi összetételétől is nagymértékben függ.
Korábban igen erős volt a magyar nyelv hatása a térségben. A történeti szókölcsönzések sok esetben beépültek, hozzáidomultak a többi nyelv szókészletéhez, s mára már nemigen lehet megkülönböztetni őket.
De minden korban jelen vannak az ún. dublettek is, amikor a beszélő felváltva használja több nyelven is valaminek a megnevezését anélkül, hogy ez a társalgásban bárkit is korlátozna a környezetében: pl. orosz. gorod – ukr. miszto – magy. város.
A vegyes lakosságú településeken, vagy a színmagyar falvakba beházasodó más nemzetiségűek csakhamar megszólalnak magyarul. A kárpátaljai nem magyar ajkúak nyelvezetében tehát az orosz, román, szlovák, roma szavakon kívül nagyszámban fordulnak elő magyar szavak is.
A kulináriával, étellel, itallal kapcsolatos szókincs pedig kimeríthetetlen tárháza a nyelvi kölcsönzésnek. Mivel egymás konyháját, ízeit is eltanultuk, a fogások, konyhai eljárások, alapanyagok neve is átkerült a szomszédba.
Kulcsszavak
nyelvi kapcsolatok, multikulturális környezet, többnyelvűség, történeti szókölcsönzés, nyelvi változás, dublettek