Tanulmány: itt

Szerző

Horváth Izabella

Cím

A Fehérlófia-mesetípus kínai párhuzamai

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKIE.2022.127

Absztrakt

A Fehérlófia típusú mese a Kínában élő hajdani lovas nomád népek leszármazottjainál lényegében még ma is megtalálható. Viszont európai szomszédjainknál csak töredékek észlelhetők, ahogy ezt Berze Nagy János már a múlt század közepén megjegyezte. Igy tehát nem juthatunk arra a következtetésre, hogy régen a magyarok „átvettek” egyes Fehérlófia-motívumokat, (hogy a teljes mesetörténetről ne is beszéljünk) olyan nyugatra elő szomszédoktól, akik tőlünk eltérő társadalmi felállásban éltek. Ellenkezőleg: mivel a honfoglaló magyarok és azok ősei a pusztai népek társadalmi köréhez tartoztak, megosztva azok szokásait és értékrendszerét, a Fehérlófia mese ennek a kiterjedt társadalmi rendszernek az egyik legfontosabb jellegzetessége: a sámán és az uralkodó társadalmi szerepéről szóló tanítás. A Fehérlófia-mesefolyamat nagyszámú párhuzama kelet felé mutat, és Kína területén ma is megtalállható a türk és mongol népek meséi között.

Kulcsszavak

kínai, magyar néprajz, magyar népmesék, magyar, türk, török, mongol, jugur, oroncs, evenki, daur, sámán, mesemotívum, mesetípus, Fehérlófia, griff, nagy madár, sas, meserendszer, pusztai népek, nomád társadalom, Belső-Ázsia, Távol-Kelet, szájhagyomány