Tanulmány: itt

Szerző

Fehér Bence

Cím

Középkori székelyföldi feliratok ismeretlen írásjelekkel

Hivatkozás

DOI: https://doi.org/10.53644/MKIE.2022.67

Absztrakt

A székelyföldi rovásfeliratok egy része tartalmaz olyan írásjeleket, melyek a normál rovásábécében ismeretlenek; mi több, olyan felirat sem példátlan, amely a rovásábécétől teljesen eltérő betűsorral készült, és így nem tudjuk kiolvasni.

A csíkmadarasi katolikus templomban levő, másodlagosan beépített (eredetileg feltehetőleg 1500 körül készült) rovásfelirat három részből áll: két figurális ábra és egy alfabetikusnak tűnő szó. A helyi hagyomány rovásírásnak tartja, de elfogadhatatlan értelmezését adja. Néhány jelnek van párhuzama a székely betűsorban, de az értelmezéshez ez nem elég. Az ismert székely írástól független, de azzal rokon hagyomány terméke lehet.

A gyergyószentmiklósi örmény katolikus templom kerítőfalába falazott gerenda feliratát 1938-ban mint székely rovásírást, 2020-ban mint ismeretlen írásrendszert említették. A gerenda 1637-es, jól olvasható latin felirata alatt két régebbi, nagyon kopott felirat maradványai azonosíthatók. A legrégebbi szövegből csupán három biztos betű maradt, de ez szabályos székely írásnak tűnik, nincs akadálya, hogy magyar nyelvű építési feliratnak értelmezzük. Az időrendben második felirat azonban két sor teljesen egyedülálló, semmilyen ábécével nem közeli rokon jelből áll, amely azonban valaha koherens szöveget alkotott, mert egy szekvencia (szó?) különböző pontokon többször ismétlődik. Csíkban és Gyergyóban tehát egy vagy több olyan íráshagyomány is létezett, amely az általunk ismert székely rovásírástól eltér, de azzal távolabbi kapcsolatban állhat.

Kulcsszavak

 rovásírás, építési felirat, ismeretlen ábécék, Csíkmadaras, Gyergyószentmiklós