Archeogenetikai kutatások és a hunok címmel folytatódik a Magyarságkutató Intézet kerekasztal-sorozata.
Nem volt magyar és saját korában különösen nagyobb kultusza sem volt, mégis az egyik leginkább tisztelt szentünk lett a XVIII. század végétől Nepomuki Szent János. Ünnepét országszerte május 16-án tartják.
A címben jelölt elnevezés (i. sz. 304–439) a kínai–barbár kapcsolatok rendkívül eseménydús és összetett korszakát jelöli.
Az utóbbi hetekben a közvélemény és a tudományos közösség érdeklődése is a székesfehérvári osszáriumban talált csontmaradványok köré összpontosult, miután Gábor Emese arcrekonstruktőr, képzőművész a sajtóban úgy nyilatkozott: a 2002-ben azonosított I/10 sírban fekvő férfi maradványai Hunyadi Mátyás királyhoz köthetők.
A Magyarságkutató Intézet 2025. május 15-én újabb beszélgetéssorozatot indít "Történeti ökológia és geográfia – Kihívások a jelenben és múltban " címmel.
Dr. B. Szabó János, a Magyarságkutató Intézet tudományos főigazgató-helyettesének vezetésével kerül sor A történész mestersége elnevezésű beszélgetéssorozatunk következő alkalmára.
A félév utolsó alkalmához érkezett a Magyarságkutató Intézet rendezvénysorozata, a Szent Korona-eszme, Szent Korona-tan.
A szaknyelvek pontosságát, egyértelműségét elsősorban a szakkifejezések biztosítják.
A ’48-as szabadságharc hősére, Virágh Gedeonra emlékeztek szülővárosában, Kunszentmiklóson, születésének bicentenáriuma alkalmából május 11-én
