A „csudáknak évében”, 1848/1849-ben a 176 ezres lélekszámú Jászkun Kerület jócskán erején felül teljesített. A Csehországból hazaszökő császári-királyi 12. Nádor-huszárezred mellett nyeregbe ültette a 14. Lehel-huszárezredet, kiállította a 24. fehérsipkás és a 65. honvédzászlóaljat, de újoncai más honvéd csapattestekhez is kerültek – végül 1849 májusától Kossuth utasítására csakis a huszárokhoz –, ily módon legalább 6–7000 katonát adott a honvédseregnek, s legalább ugyanennyi nemzetőrt és népfelkelőt mozgósított, amikor erre parancs érkezett.

A nemzeti ünnep alkalmából különleges könyvbemutatóra kerül sor a Magyarságkutató Intézetben. Babucs Zoltán hadtörténész „A haza minden előtt!” A jászkun Nádor-huszárok hazaszökése 1848/49-ben című kötetének bemutatóján a szabadságharc egyik kevéssé ismert, mégis hősi fejezetét idézték fel a szakértők.

A Savaria Múzeum és a Magyarságkutató Intézet együttműködésében, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a terület tulajdonosainak és a Jurisics Mezőgazdasági Zrt. egyetértő hozzájárulásával kezdődhetett meg Kőszeg-Kőszegfalvi rétek honfoglalás kori temetőjének hitelesítő feltárása.

Március 3-án este nagy érdeklődés övezte a Magyarságkutató Intézet konferenciatermében megrendezett pódiumbeszélgetést. Az est során a történettudomány, az antropológia, a genetika és a régészet képviselői interdiszciplináris megközelítésben járták körül a hunok történetének és örökségének kérdését.

2026. március 2-án a Magyarságkutató Intézet telt házas rendezvényén neves történészek és kutatók arra vállalkoztak, hogy átfogó képet adjanak a 20. századi magyar történelem egyik meghatározó időszakáról. A nagy érdeklődés mellett zajló konferencián a szakértők rámutattak arra, hogy a Horthy-korszak politikai berendezkedése, gazdasági intézkedései, revíziós törekvései, katonapolitikája és kulturális programjai ma is élénk vitákat váltanak ki, ugyanakkor számos tanulsággal szolgálnak a jelen számára is. A konferenciasorozat a későbbiekben folytatódik.

I. (Nagy) Lajos, a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb uralkodója 1326-ban született, így 2026-ban születésének 700. évfordulóját ünnepelhetjük. A Magyarságkutató Intézet podcastja felidézi a lovagkirályként ismert uralkodó történelmi alakját, politikai és kulturális örökségét, valamint azt, hogy milyen üzenetet hordozhat uralkodása a mai kor számára.

Az Évezredek órája podcast második évadának harmadik részében a középkori Magyar Királyság külföldre került királylányainak történetét és európai hatását járják körül a beszélgetés résztvevői. Az adás középpontjában a Sponsa mea, Regina nostra című tanulmánykötet áll, amely új megvilágításba helyezi a dinasztikus házasságokban szerepet vállaló magyar királylányok történelmi és kulturális örökségét. 

Február 24-én este különleges hangulatú rendezvényre került sor a Magyarságkutató Intézet konferenciatermében. Az Anyanyelvek Nemzetközi Napja alkalmából szervezett esten kutatók, diplomaták és művészek keresték a választ arra a kérdésre, hogy hogyan őrizhetjük meg közös kincsünket, a magyar nyelvet a Kárpát-medencében és a távoli diaszpórában.

A Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapján két, egymásra reflektáló podcast-beszélgetéssel jelentkezik a Magyarságkutató Intézet. Az első részben Nyári Gábor és Bognár Zalán, a másodikban Mező Gábor és Földváryné Kiss Réka osztják meg gondolataikat a kommunista diktatúra működéséről és örökségéről. A műsor mindkét epizódját Toót-Holló Tamás vezeti.

Az Évezredek órája a Magyarságkutató Intézet podcastsorozata, amelyben a második évad második epizódja a tizenöt éves háború „száguldó riportere”, Ciro Spontone történelmi művéről, a magyar királyok cselekedeteit bemutató krónikájáról szól.

Február 18-án a Magyarságkutató Intézet Keleti est sorozatának legújabb rendezvénye egy elmélyült hangulatú, különleges zenei és történelmi utazásra invitálta a közönséget. Az eseményen a baskír és a magyar népzene rejtelmeibe, valamint a nomád társadalmak vándorlásainak történetébe nyerhettünk betekintést.

Február 10-én a Magyarságkutató Intézet és a Kortárs Női Reflexiók Fóruma közös szervezésében folytatódott a nagy sikerű Babba Mária-beszélgetéssorozat. Az esten a teológiai és történeti megközelítés mellett ezúttal a művészet erejével és személyes élettapasztalatok segítségével keresték a szakértők a választ arra a kérdésre, hogy a Boldogasszony-tisztelet mit jelent ma a magyarság számára, és hogyan válik a hagyomány élő valósággá a 21. században.