A Történész mestersége-sorozat eddigi beszélgetéseitől eltérően legutóbb olyan területről esett szó, ahol meglehetősen hiányos a történeti kutatások számára – a magyar őstörténet szempontjából is nélkülözhetetlen – hiteles írásos forrásanyag.

A XI – XII. században élt és uralkodott törvényalkotó királyainkról szóló eszmecserével folytatódik a Magyarságkutató Intézet beszélgetés-sorozata.

Folytatódik a Magyarságkutató Intézet tudományos előadás-sorozata az archeogenetikai kutatásokról.

A magyar néphagyományban a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja fontos esemény volt, ugyanis nagyjából ebben az időben oltották a gyümölcsfákat.

Milyen szerepe lehet az interdiszciplináris kutatási módszertannak a római kori régészetben? Erről beszélt Láng Orsolya régész, az Aquincumi Múzeum főmuzeológusa a Magyarságkutató Intézetben megrendezett tematikus workshopon.

Megszülettek a Magyarságkutató Intézet történelmi újrajátszóknak, történelmi hagyományőrzőknek kiírt fotópályázata eredményei.

Első hallásra ennél nem is lehet egyszerűbben megválaszolható kérdést feltenni: a szavakat általában külön írjuk le egymástól. Néha pedig egybe. Néha. De általában mikor is? Ezúttal a különírás-egybeírás alapeseteit vesszük sorra.

Bulcsú horka, a X. században élt rendkívüli tehetségű hadvezér áll annak a kiadványnak a középpontjában, amellyel a Magyarságkutató Intézet soron következő Könyvklub rendezvényén ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

Március 18-án folytatódott „A történész mestersége” című beszélgetés-sorozatunk, amelyen ezúttal a történelem és az orientalizmus határmezsgyéjén kalandoztunk.