A lánglelkű költőóriás Petőfi Sándor pontos születési helyének és idejének meghatározása sok fejtörést okozott a tudósvilág számára, s valójában a keresztelés idejét jelentő 1823. január 1-i születési dátummal vonult be a magyar irodalomtörténetbe.
A Magyarságkutató Intézet 2023. évi költségvetése során sikerült alacsonyan tartani a kiadásokat, miközben hatékonyan hasznosította a rendelkezésre álló bevételeket, biztosítva ezáltal a tudományos programok folytatását és fejlődését. A gazdálkodás átláthatóságára és a közpénzek felelős kezelésére különös figyelmet fordít az Intézet.
Állam és birodalom címmel, immáron ötödik alkalommal rendezte meg A hunok nyomában kerekasztalbeszélgetést a Magyarságkutató Intézet. A szakértők folytatták a nyár elején megkezdett diskurzust az ázsiai hunok történeti-kulturális hagyatékáról.
Október 8-án a Magyarságkutató Intézetben újabb Interdiszciplinaritás workshop keretében beszélgettek a szakértők. Az esemény levezető elnöke Dr. B. Szabó János, a Történeti Kutatóközpont igazgatója volt.
170 éve jelent meg Ipolyi Arnold tudománytörténeti mérföldkőnek számító műve, a Magyar Mythologia. A jeles évforduló előtt tisztelegve október 15-én és 16-án a Magyarságkutató Intézet kétnapos interdiszciplináris konferenciának ad otthont, amelyre szeretettel várunk minden érdeklődőt.
Ha egy nyelvhasználó másképp beszél, mint ami egy adott beszélőközösségben megszokott, akkor ez többféle hatást válthat ki az emberekből.
Október 10-én 18 órai kezdettel folytatódik a Magyarságkutató estek sorozata.
Százhetvenöt esztendővel ezelőtt, 1849. október 6-án a császári bosszúállás elérte tetőpontját: kivégezték a tizenhárom aradi vértanút és gróf németújvári Batthyány Lajos első felelős magyar miniszterelnököt.
2024. október 3–25. között látogatható a Magyarságkutató Intézetben a Kertai Zalán festőművész képeiből válogatottMagyar hősök, vértanúkcímű időszaki kiállítás. A történelmi realizmus jegyében készült festmények emberközelbe hozzák az 1848/1849-es magyar szabadságharc honvédeit és az aradi vértanúkat.
A Magyarságkutató Intézet fő célja, hogy a különböző tudományos szakágakban megszületett ismereteket összehozza, értékelje és magas tudományos színvonalon véleményezze, a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges. A szervezet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség. A Kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított Intézet 2019. január 1-jén kezdte meg működését.