Petőfi gyermekéveinek kezdete

A lánglelkű költőóriás Petőfi Sándor pontos születési helyének és idejének meghatározása sok fejtörést okozott a tudósvilág számára, s valójában a keresztelés idejét jelentő 1823. január 1-i születési dátummal vonult be a magyar irodalomtörténetbe.

A Magyarságkutató Intézet felelős gazdálkodása a tudományos kutatások előmozdítását szolgálja

A Magyarságkutató Intézet 2023. évi költségvetése során sikerült alacsonyan tartani a kiadásokat, miközben hatékonyan hasznosította a rendelkezésre álló bevételeket, biztosítva ezáltal a tudományos programok folytatását és fejlődését. A gazdálkodás átláthatóságára és a közpénzek felelős kezelésére különös figyelmet fordít az Intézet.

A hunok nyomában – Állam és birodalom

Állam és birodalom címmel, immáron ötödik alkalommal rendezte meg A hunok nyomában kerekasztalbeszélgetést a Magyarságkutató Intézet. A szakértők folytatták a nyár elején megkezdett diskurzust az ázsiai hunok történeti-kulturális hagyatékáról. 

Interdiszciplinaritás workshop a Magyarságkutató Intézetben

Október 8-án a Magyarságkutató Intézetben újabb Interdiszciplinaritás workshop keretében beszélgettek a szakértők. Az esemény levezető elnöke Dr. B. Szabó János, a Történeti Kutatóközpont igazgatója volt.

„Mítosz és történelem III. – Ipolyi 170” tudományos konferencia a Magyarságkutató Intézetben

170 éve jelent meg Ipolyi Arnold tudománytörténeti mérföldkőnek számító műve, a Magyar Mythologia. A jeles évforduló előtt tisztelegve október 15-én és 16-án a Magyarságkutató Intézet kétnapos interdiszciplináris konferenciának ad otthont, amelyre szeretettel várunk minden érdeklődőt. 

Nyelvi diszkrimináció itthon és máshol a világban

Ha egy nyelvhasználó másképp beszél, mint ami egy adott beszélőközösségben megszokott, akkor ez többféle hatást válthat ki az emberekből.

A hunok nyomában

Október 10-én 18 órai kezdettel folytatódik a Magyarságkutató estek sorozata.

A „perlaszi győző”, Kiss Ernő altábornagy

Százhetvenöt esztendővel ezelőtt, 1849. október 6-án a császári bosszúállás elérte tetőpontját: kivégezték a tizenhárom aradi vértanút és gróf németújvári Batthyány Lajos első felelős magyar miniszterelnököt.

Magyar hősök, vértanúk – időszaki kiállítás a Magyarságkutató Intézetben

2024. október 3–25. között látogatható a Magyarságkutató Intézetben a Kertai Zalán festőművész képeiből válogatottMagyar hősök, vértanúkcímű időszaki kiállítás. A történelmi realizmus jegyében készült festmények emberközelbe hozzák az 1848/1849-es magyar szabadságharc honvédeit és az aradi vértanúkat. 

Magyarságkutató Intézet

A Magyarságkutató Intézet fő célja, hogy a különböző tudományos szakágakban megszületett ismereteket összehozza, értékelje és magas tudományos színvonalon véleményezze, a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges. A szervezet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség. A Kormány, illetve az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított Intézet 2019. január 1-jén kezdte meg működését.

bővebben

Partnereink