A Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapján két, egymásra reflektáló podcast-beszélgetéssel jelentkezik a Magyarságkutató Intézet. Az első részben Nyári Gábor és Bognár Zalán, a másodikban Mező Gábor és Földváryné Kiss Réka osztják meg gondolataikat a kommunista diktatúra működéséről és örökségéről. A műsor mindkét epizódját Toót-Holló Tamás vezeti.

Az Évezredek órája a Magyarságkutató Intézet podcastsorozata, amelyben a második évad második epizódja a tizenöt éves háború „száguldó riportere”, Ciro Spontone történelmi művét, a magyar királyok cselekedeteit bemutató krónikáját mutatja be.

Február 18-án a Magyarságkutató Intézet Keleti est sorozatának legújabb rendezvénye egy elmélyült hangulatú, különleges zenei és történelmi utazásra invitálta a közönséget. Az eseményen a baskír és a magyar népzene rejtelmeibe, valamint a nomád társadalmak vándorlásainak történetébe nyerhettünk betekintést.

Február 10-én a Magyarságkutató Intézet és a Kortárs Női Reflexiók Fóruma közös szervezésében folytatódott a nagy sikerű Babba Mária-beszélgetéssorozat. Az esten a teológiai és történeti megközelítés mellett ezúttal a művészet erejével és személyes élettapasztalatok segítségével keresték a szakértők a választ arra a kérdésre, hogy a Boldogasszony-tisztelet mit jelent ma a magyarság számára, és hogyan válik a hagyomány élő valósággá a 21. században.

„A kitörésben részt vett katonák, illetve civilek, bár szinte lehetetlen küldetésben vettek részt, de hősök voltak, és egy napon említhetők Zrínyi-szigetvári, illetve Szondi drégelyvári hőseivel.” – mondta M. Lezsák Gabriella főigazgató február 11-én, a Magyarságkutató Intézet tudományos pódiumbeszélgetésén, amely Budapest ostromának egyik legdrámaibb eseményét, az 1945. februári budavári kitörést vizsgálta. A rendezvény célja az volt, hogy levéltári források, hadtörténeti adatok, térképi rekonstrukciók és visszaemlékezések alapján, a korabeli élethelyzeteket szem előtt tartva adjon hiteles képet a történtekről.

1945. február 11-én a Festung Budapest védői kétségbeesett kísérletet tettek arra, hogy a szovjet csapatok gyűrűjét áttörve, fegyverrel küzdjék vissza magukat a saját vonalakig. Két nappal később a Vörös Hadsereg budapesti hadműveleteinek végéről szóltak a híradások és Malinovszkij marsall, hogy igazolja, miért ragadt le Budapesten hadseregcsoportjával, kozmetikázott jelentésében 138.000 hadifogolyról számolt be, holott a valóságban mintegy 40.000 német és magyar katonát ejthettek foglyul. E kegyes hazugság azonban több mint 100.000 budapesti és környékbeli civil kálváriáját eredményezte csak azért, hogy a marsall ne legyen kegyvesztett Sztálinnál. 

Február elején két rangos helyszínen – az Országos Széchényi Könyvtárban és a Gödöllői Királyi Kastélyban – folytatódott a „Sponsa mea, Regina nostra” című programsorozat. A Magyarságkutató Intézet (MKI) közreműködésével megvalósult események az Árpád-házi királylányok európai szerepét és civilizatorikus jelentőségét állították a középpontba.

Február 3-án a Magyarságkutató Intézetben folytatódott a klasszika-filológiai beszélgetéssorozat, melynek idei első alkalmán Mátyás király alakját és levelezését vizsgálták szakértőink. Az esten nemcsak az uralkodó diplomáciai leveleinek hátteréről esett szó, hanem arról is, hogyan árnyalja a filológia a Mátyásról kialakult történelmi és népmesei képet.

Új évaddal folytatódik az Évezredek órája, a Magyarságkutató Intézet podcastsorozata. A második sorozat nyitóepizódja a magyar nyelv megmaradásának kérdéseit, valamint az európai nyelvstratégiák tanulságait állítja a középpontba.

Tegnap volt a magyar Sion gondolat reformkori építészeti megvalósítását bemutató kötet könyvbemutatója és az ahhoz kapcsolódó kerekasztal-beszélgetés a Magyarságkutató Intézetben. Az est középpontjában Esztergom szakrális és nemzeti szerepe, Rudnay Sándor öröksége, valamint a hagyomány és megújulás kérdése állt.

Hogyan segítheti egy ma is élő nomád társadalom megfigyelése az őskori és kora történeti közösségek értelmezését? Dr. Szabó Géza régész mongóliai terepkutatásai és személyes tapasztalatai révén mutatta meg, miként fonódik össze múlt és jelen Dzsingisz kán országában.

Február 11-én 17 órától a Magyarságkutató Intézet tudományos pódiumbeszélgetést rendez a Kitörés Napjáról. A rendezvény célja, hogy a korszak kutatói szakértői forrásokra, térképekre és hadtörténeti tényekre támaszkodva mutassák be Budapest ostromának egyik legdrámaibb epizódját.