1957 februárjában jelent meg az 1956. évi magyar forradalom és szabadságharcról talán az első kötet, Brüsszelben, francia nyelven, egy fiatal magyar újságíró, később híres belga festő, Martin Illik (vagyis Illik Márton, 1925-2015) tollából. A kis könyv kikerült a hazai köztudatból, mint ahogy a szerző számos további francia nyelven írt munkája is.  

ARANYBULLA-ARANYSZABADSÁG-DIPLOMA ANDREANUM címmel közös konferenciát rendezett a Magyarságkutató Intézet és a Szent Korona Országáért Alapítvány.

Az Ez itt a kérdés vendége volt Dr. Pomozi Péter, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatója és Dr. Szabados György a Magyarságkutató Intézet László Gyula Kutatóközpont és Archívumának igazgatója.

A hagyományok éltetik a nemzetet címmel tart – immár második alkalommal – tudományos, ismeretterjesztő konferenciát a Magyarságkutató Intézet. A kétnapos rendezvény célja, hogy átfogóbb képet adjon hagyományainkról, a hagyományőrzés jelentőségéről különböző tudományos és művészeti ágakban.

A legkorábbi latin betűs, magyar nyelvű szövegemlékünkben, a Pray-kódexben olvasható „Halotti beszéd és könyörgés” egyetlen mondatában kifejeződik a katolikus világ viszonya a halálhoz: por és hamu vagyunk. A test mulandóságának és a lélek halhatatlanságának viszonya az emberi civilizáció örök nagy kérdéseinek egyike.

Kazinci és alsóregmeci Kazinczy Ferenc 1759. október 27-én tekintélyes birtokos nemesi családban született Érsemjénben, s birtokán, a Zemplén vármegyei Széphalmon hunyt el 1831. augusztus 23-án.

Sorozatunkat újabb sajátos mintázatú ékszerek bemutatásával folytatjuk. A karperecek záró részében az ékszerek állatfejekben végződő, markáns csoportja mellett néhány ritka formával is találkozhatunk.

A Non Plus Ultra vendége volt B. Szabó János történész, a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója.