Tizenegy évvel a szabadságharc leverése után, amikor a politikai kiegyezésnek még a jelei sem mutatkoztak, a „néma ellenállás” testet, pontosabban ruhát öltött. 

A kétszáz évvel ezelőtt született író nagyságról, Jókai Mórról emlékezett meg a Magyarságkutató Intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója a Honnan tudjuk, amit tudunk? beszélgetéssorozat bevezetőjében. Dr. B. Szabó János jelezte, a Magyarságkutató Intézetnek szándékában áll saját rendezvénnyel és kiadvánnyal csatlakozni a Jókai 200 programsorozathoz. 

Értesítjük a Tisztelt Érdeklődőket, hogy az Anyanyelv nemzetközi napja alkalmából február 21-ére meghirdetett est technikai okból elmarad. A rendezvényre egy későbbi időpontban kerül majd sor, amelyről időben értesítést küldünk Önöknek. Köszönjük megértésüket!

A ma 200 éve született író kétségtelenül azon kevés személyiség közé tartozik, akit nem a szó szokásos értelmében kell bemutatni az olvasónak.

Videósorozatunkban kutatóink vallanak önmagukról, kutatási területükről, eredményeikről és céljaikról. Ismerjék meg őket önök is!

A hunok birodalmáról mérvadó, hiteles forrásnak a Kr.e. 318-ban keletkezett kínai írásokat tekinthetjük; ezekben az iratokban jelenik meg először a hsziungnu elnevezés, amely már egyértelműen a hunokra utal.

Kétszázöt esztendeje született a marosszéki Szentgericén Jakab Elek történész, jogász, levéltáros, aki jelentős tudományos életművet hagyott az utókorra.

Folytatódik a Magyarságkutató Intézet beszélgetéssorozata, A történész mestersége. A 2025. február 18-án 17 órakor kezdődő eseményen Dr. B. Szabó János, az intézet Történeti Kutatóközpontjának igazgatója és Dr. Balogh Mátyás mongolista-sinológus beszélget a steppe történeti forrásaiként értékelhető kínai évkönyvekről.

Videósorozatunkban kutatóink vallanak önmagukról, kutatási területükről, eredményeikről és céljaikról. Ismerjék meg őket önök is!