A Képes Krónika

Magyarországon a XIV. században, az Anjou királyok idejében két olyan krónikaszerkesztmény is született a korábbi historiográfiai hagyomány szerves folytatásaként, amely a magyarok történetét beszéli el. 

Hogyan beszélhetett valójában a törökverő?

Gyakran felvetődik a kérdés a nagy sikerű Hunyadi-sorozat kapcsán, vajon a film szereplőinek szavai, kifejezései megfelelnek-e a XIV. században használatosnak.

Európa és a Kárpát-medence benépesedése

Ezzel a címmel hallhattak előadást a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai előadás-sorozata iránt érdeklődők.

Új nyelvészeti modellek és a többi tudományág

Egyáltalán nem mellékes kérdés, hogy milyenek voltak az úgynevezett új grammatikai elmélet értelmezési keretei, s azok milyen mértékben illeszkedtek/illeszkednek a többi tudományághoz, hol vannak a kapcsolódási pontok.

Részt vettünk a XXX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszuson

A Nyelvtervezési Kutatóközpont két kollégája előadással vett részt a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének jubileumi, 30. kongresszusán. 

Félúton a király hátsójában

A nagy sikerű Hunyadi-sorozat sok kritikát kapott nyelvhasználatáról beszélgetett a Mandiner Dr. Pomozi Péter nyelvtörténésszel, a Magyarságkutató Intézet Magyar Nyelvtörténeti Kutatóközpontjának igazgatójával.

„Küzdj a dicsőség fényes nimbusáért”

1796. december 30-án született a szilágysági Zsibón, s 1850. április 21-én hunyt el Pesten báró Wesselényi Miklós, a reformkor jelentős alakja.

Hunyadi, a husziták és a nők

Hunyadi János aktuálisabb téma, mint bármi. Mindenki róla beszél, az új filmsorozatot nézi és vitázik.

„Karácsonykor kalács, húsvétkor, ha lehet, pünkösdkor a kenyér is jól esik”

Húsvét közeledtével érdemes utánajárni, hogy mikortól is készítjük mi, magyarok a kalácsot.