Apponyi Albert visszaír Facebookon, segítsd Benda Jenő újságírót, hogy ő interjút készítsen 10 történelmi személlyel, miközben te is beszélgetsz velük és a kapott információk alapján oldd meg a műveltségi feladatokat

Dél-magyarországi területeket támadott a jugoszláv légierő, és ezért 1941. április 11-én indult meg a Magyar Királyi 3. Honvéd Hadsereg, hogy visszavegye a Bácskát, a Baranya-háromszöget és a Muraközt – mondta el Babucs Zoltán, a Magyarságkutató Intézet kutatója.

A korabeli magyar közvélemény elégtételnek tekintette Kárpátalja visszatérését – hangsúlyozta Botlik József, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem nyugalmazott docense.

Az 1938-as Felvidék visszacsatolása a magyar külügyi diplomácia nagy sikere volt – emlékeztetett Gulyás László, Történeti Kutatóközpontunk tudományos főtanácsadója.

A második világháború utáni párizsi békeszerződést nevezhetjük második Trianonnak is – emelte ki Hollósi Gábor, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársa.

Az aczéli kultúrpolitikában 1956 tabusításával Trianont emelték ki a közbeszédbe – hívta fel a figyelmet Borvendég Zsuzsanna, Történeti Kutatóközpontunk kutatója.

A helyi diplomácia sikere, hogy 1923-ban 10 falut visszakaptunk az eredetileg Burgerlandnak ítélt területből – emelte ki Szávai Ferenc, Károli Gáspár Református Egyetem tanára.

Az 1921 decemberében tartott soproni népszavazásnak – főleg a két világháború között – a helyi társadalomban volt erős identitásképző ereje – mondta el Tóth Imre, a Soproni Múzeum igazgatója.

Azok, akik fegyvert fogtak 1919 január 29-én, úgy látták: azt a kis földet, amit a magukénak tudtak, vissza kell szerezniük a jogtalan elrablóitól – emelte ki Tyekvicska Árpád, a balassagyarmati Madách Imre városi könyvtár kutatója.

Nagyon fontos küldetése az a Magyarságkutató Intézetnek, hogy felvállalta: Trianonról beszélni kell – hangsúlyozta Intézetünknek adott interjújában Miklós Péter, egyetemi tanár, a Tornyai János Múzeum igazgatója, a konferencia levezető elnöke.