Miként került veszélybe a magyar államiság legfontosabb jelképe 1440-ben? A Szent Korona-eszme pódiumbeszélgetés-sorozat legújabb alkalma a Szent Korona elvitelének történetét, annak közjogi, történeti és szimbolikus jelentőségét járta körül, bemutatva a korszak politikai válságát és a korona körül kibontakozó hatalmi küzdelmeket.

A Magyarságkutató Intézetben megrendezett beszélgetésen Dr. Teiszler Éva, Prof. Dr. Horváth Attila, Dr. Varga Tibor és Dr. Liktor Zoltán a Zsigmond király halálát követő zavaros időszak eseményeit elemezték. A résztvevők részletesen bemutatták, hogyan alakult ki az a politikai helyzet, amely végül a Szent Korona titkos elviteléhez vezetett.

A beszélgetés középpontjában az 1440-es események álltak, amikor Luxemburgi Erzsébet – születendő gyermeke, az utószülött V. László trónigényének biztosítása érdekében – udvarhölgyére, Kottannerné Wolfram Ilonára bízta a Szent Korona megszerzését. Az előadók kitértek arra is, hogy a korona elvitele nem pusztán kalandos történeti epizód volt, hanem súlyos közjogi következményekkel járó esemény, amely hosszú évekre meghatározta az ország belpolitikai viszonyait.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy a korszakban a magyar király legitimitásának alapját a Szent Koronával történő koronázás jelentette. A beszélgetés során ezért külön figyelem irányult arra, miként alakult ki a kettős királyválasztás helyzete, hogyan koronázták meg V. Lászlót, illetve miként került sor I. Ulászló koronázására a Szent Korona hiányában.

A beszélgetés kitért a korabeli Európa politikai összefüggéseire, az oszmán terjeszkedés jelentette fenyegetésre, valamint arra is, hogy a magyar rendek különböző csoportjai milyen külpolitikai szövetségekben látták az ország jövőjének biztosítékát. Az előadók bemutatták azt is, hogy a Szent Korona körüli konfliktus miként kapcsolódott össze a korszak dinasztikus és hatalmi törekvéseivel.

A pódiumbeszélgetés egyik fontos tanulsága volt, hogy a Szent Korona a középkori magyar államiságban nem pusztán uralkodói jelvényként jelent meg, hanem olyan szakrális és közjogi jelentéssel bírt, amely meghatározta az ország politikai gondolkodását és alkotmányos hagyományát is.

A Szent Korona-eszme pódiumbeszélgetés-sorozat legújabb alkalma ezúttal is hozzájárult ahhoz, hogy a magyar történeti alkotmány és a Szent Korona-eszme összetett kérdései a szélesebb közönség számára is érthetővé és átélhetővé váljanak.