Európai identitás mindig létezett, ám folyamatosan változott, formálódott a történelem során. 

A legfőbb identitásképző erőkről készült kilenc részes előadássorozat hatodik epizódjában Prof. Dr. Kásler Miklós a reneszánsztól az úgynevezett felvilágosodás koráig vezeti el a nézőket. A felfedezések új világot nyitottak meg a társadalmak életében. Új ismeretek terjedtek, amelyek a gazdaságra is hatást gyakoroltak. Megjelent a nyomdagép, a könyvnyomtatás, ami lehetővé tette az ismeretek korábbinál gyorsabb és szélesebb körű terjesztését. Közben 1343—ban Nápolyból indulva pestisjárvány söpört végig Európában, amely három költő óriás háromféle reagálását váltotta ki: Petrarca a hit, Boccaccio a világi élet felé fordult, Dante pedig olyan nyelvezetet használt, amelyet frivolként és vallásosként is lehetett értelmezni. 

A reneszánsz kor – amelynek lelki tartalma a humanizmus volt - újból felfedezte az ókori görög gondolkodókat. Ismét előtérbe került a földi élet, az ember viszonya önmagához és másokhoz. Ezt az életérzést végül Gemistos Pleton mozgalma torzította el. Pleton az újplatonizmus apologétájaként lépett fel, de félremagyarázta az ortodoxiát és magát Platónt is. Meglehetősen eklektikus filozófiájára épülő mozgalma aláásta az egyház tekintélyét. 
A XIV. században terjed el a szimónia, a bűnök pénzzel való megváltása, sőt pénz ellenében a halál utáni feloldozást is el lehetett nyerni. Ebben az időben az egyházi tisztségeket és a járandóságokat is szabadon adták-vették, kialakult a nepotizmus, amikor a pápát is adó család világi hatalomra is törhetett, az egyházi méltóságot és a világi címet szerezhetett és örökölhetett. Ilyenek voltak mások mellett a Mediciek, a Borgiák. 

Ez ellen sokféle módon tiltakoztak az emberek. A protestantizmus, amely az őskeresztények hitének visszaállítását is szorgalmazta, elvetette a szentek tiszteletét, valamint a papság közvetítő szerepét Isten és ember között. A hittételek magyarázatául szolgáló prédikációt javasoltak rítusok helyett. Lényegesnek gondolták az Istennel való személyes közelséget, a bűnbánatot és a felelősséget, a lelkiismeret szabadsága mellett. 

Ezek a motivációk összegződtek Luther Márton fellépésében, aki 1517. október 31-én a wittenbergi várkápolna kapujára szegezte híres 95 tételét. Ennek lényege: az ember kizárólag a Krisztus általi kegyelemből nyerhet boldog életet. A dicsőség egyedül Istené, a szertartásokat pedig mindenki számára érthető módon, vagyis nemzeti nyelven kell megtartani. Ez indította el a német nyelv megújítását, ezzel alakult ki a német nyelvnek az az őse, amelyet a dialektusoktól függetlenül immár egységesen lehetett használni. 
A reformációnak több irányzata volt, így reformációkról beszélhetünk. Az evangélikus Luther Márton, a kálvinista Ulrich Zwingli, az anabaptista Münzer Tamás, az unitárius irányzat Szervét Mihály nevéhez kapcsolódik. VIII. Henrik angol király a válási szándéka miatt szakított a korábban támogatása alatt álló pápasággal, létrehozva az önálló anglikán egyházat. Magyarországon a reformáció II. Lajos udvarában bontakozott ki először. 

Válaszként a római anyaszentegyház elindította az ellenreformációt: létrehozta a jezsuita rendet, papnevelő iskolákat alapított, megerősítette a püspöki jogköröket, ugyanakkor megszüntette a nepotizmust, a búcsúcédulák árusítását.  

Az angol polgárháború idején született Isaac Newton, aki később leírta a mechanika törvényeit. Rendszere új utat nyitott a technikai fejlődés előtt, de nagy hatást gyakorolt a gondolkodásra, így az úgynevezett felvilágosodásra is. Úgy vélték, a mechanikai törvények képesek szabályozni a mindennapi életet, így nincs szükség sem hitre, sem Istenre, csak a rációra. A racionalista életszemlélet átértékelte a társadalom összes tevékenységét, a józan ész nevében pedig polgárháborúkat eredményezett. Megsemmisültek kulturális értékek, leépültek az egyházi szervezetek. Tombolt a terror a francia forradalomban, amelyet Robespierre az erény megnyilvánulásának tartott. Napóleon végül felszámolta a jakobinus diktatúrát.

A restauráció időszakában az uralkodó osztály a hatalom visszavételére törekedett csupán. Megszűnt a feudális osztályok hatalmi pozíciója, a hit és az egyház meggyengülésével pedig megrendült Európa legerősebb katolikus hatalma, Franciaország. A forradalom hatása és következményei a mai napig befolyásolják Európa sorsát.

Az epizód megtekinthető pénteken 17 órakor Kásler Miklós, valamint a Magyarságkutató Intézet Facebook-oldalán.