Milyen történelmi és lelki folyamatok hívták életre a Székely Himnuszt, és miként vált az összmagyarság egyik legfontosabb közösségi énekévé? A Magyarságkutató Intézet podcast-beszélgetése a 2026-os kiállítás és tudományos konferencia kapcsán tárja fel a mű keletkezésének és utóéletének történetét.

A Magyarságkutató Intézet podcastjának legújabb epizódja a Székely Himnusz történetét állítja a középpontba, kapcsolódva a Magyar Nemzeti Múzeum 2026. február 26-án megnyílt időszaki kiállításához, valamint a március 23-án megrendezett tudományos konferenciához. A beszélgetés célja, hogy történeti és kulturális összefüggéseiben mutassa be a mű megszületését és jelentőségét.

A résztvevők felidézik azt a történelmi közeget, amelyben a Székely Himnusz megszületett: az első világháborút követő összeomlás, a trianoni döntés és az ebből fakadó társadalmi és lelki megrendülés időszakát. Ebben a közegben kerestek kapaszkodót azok a fiatal értelmiségiek – köztük Csanády György és Mihalik Kálmán –, akik megalkották a művet.

A beszélgetés részletesen bemutatja a himnusz keletkezésének körülményeit, a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének szerepét, valamint azt a közösségi funkciót, amely révén a dal fokozatosan a székely közösség identitásképző énekévé vált.

Külön hangsúlyt kap a mű elterjedésének folyamata is. A két világháború között még viszonylag szűk körben ismert dal a második bécsi döntés idején, majd a rádióközvetítések révén vált széles körben ismertté, amikor tömegek énekelték együtt, a felszabadító honvédséget köszöntve.

Az epizód kitér a Székely Himnusz 1945 utáni sorsára is. A kommunista időszakban – bár hivatalos tiltó rendelet nem született – a mű éneklése, vagy akár hallgatása is súlyos következményekkel járhatott, mégis fennmaradt a közösségi emlékezetben, családi és baráti körben továbbörökítve.

A beszélgetés egyik fontos tanulsága, hogy a Székely Himnusz jelentősége túlmutat zenei vagy irodalmi értékén: olyan közösségi jelkép, amely a székely és az összmagyar identitás egyik legfontosabb kifejezője lett. Fennmaradása és elterjedése azt mutatja, hogy az össztársadalmi elfogadás és használat emelhet egy alkotást valódi himnusszá.

A Székely Himnusz története nem zárult le: ma is élő jelenség, amely egyszerre kapcsolódik a tudományos kutatáshoz, az emlékezetpolitikához és a közösségi identitás megéléséhez.

A podcast résztvevői:
– dr. Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke
– Kása Csaba, történész-muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa

Moderátor: Babucs Zoltán hadtörténész, a Magyarságkutató Intézet munkatársa

Ha érdekli a történelem, az identitás és a kulturális örökség kapcsolata, hallgassa meg az epizódot!