A magyar kultúra napjának tiszteletére a Magyarságkutató Intézet podcast-beszélgetést ad közre, amelynek vendégei: Bán János, a Magyarország Babérkoszorúja-díjával kitüntetett, Herczeg Ferenc-díjas író, a Hunyadi János életét feldolgozó történelmi regénysorozat szerzője; és Takaró Mihály, a Széchenyi-díjas irodalomtörténész és József Attila-díjas költő egy páratlanul fontos kulturális jelenségnek, a történelmi regénynek szentelnek kiemelt figyelmet, s közben számos ismert vitakérdést is megválaszolnak.

A Toót-Holló Tamás által vezetett diskurzus vendégei kitérnek arra, mi a titka a történelmi regény szinte mindent befogadni képes karakterének, s miért van az, hogy a történelmi regény egyaránt otthon van olyan nagy korstílusokban, mint a romantika, a realizmus, a posztmodern, s közben egyformán lehet dokumentarista vagy mágikus realista, horrorba hajló vagy a fantasy világát megteremtő, de akár a krimi vagy az ifjúsági regény zsánerében is maradandót alkotó írói alkotás. 

Felhívják a figyelmet, hogy amíg a történettudományban nem illendő feltenni azt a kérdést, hogy mi lett volna, ha valami máshogy történik, egy történelmi regény igenis bátran eljátszhat az alternatív történelemfelfogás adta lehetőségekkel. Bán János itt egy kevesek által ismert irodalomtörténeti kuriózumra is utal: beszél arról, hogy a világirodalom első alternatív történelemfelfogással írott regénye, egy katalán szerző, Joanot Martorell 1490-ben született műve, a Tirant lo Blanch a Fehér Lovag képében éppen a mi Hunyadi Jánosunkat szerepelteti.  

A műsor vendégei lengyel és magyar írók, Sienkiewicz, Bolesław Prus, Gárdonyi Géza és Herczeg Ferenc kapcsán azt a kérdést is megvitatják, hogy tényleg akkor van-e igazán az elemében egy történelmi regény, ha a szerző a saját nemzeti történelmében búvárkodik benne. Bán János és Takaró Mihály a vita során azt a különbséget is érzékletesen ábrázolják, ami a nyugat-európai és a kelet-európai népek történelmi regényei között megmutatkozik, s ami a magyar történelmi regények nemzeti függetlenséget és a nemzeti megmaradás ügyét szolgáló törekvésein keresztül érthető meg igazán jól.  

A műsorból kiderül, milyen viták kereszttüzébe került a Hunyadi-tévésorozat a Tokaji Írótáborban. Bán János, a filmsorozat alapjául szolgáló regénysorozat írója azt is elárulja, miért nem volt hajlandó azzal az elismeréssel nézni Czillei Ulrikra, ahogy a szlovének látják őt, miközben magyar szemmel nézve ő csak egy rendkívül kártékony alaknak tudja megítélni ezt a figurát. 

A podcastben tanulságos és izgalmas vita alakult ki arról, hogy honnan is szerezzük meg a történelemről szóló ismereteinket, melynek során ki-ki belegondolhatott abba, hogy Eger várának ostromáról a történészek adtak-e nekünk több információt, vagy Gárdonyi Géza, aki az Egri csillagokat megírta.

A műsor fájdalmasan őszinte pillanata volt, amikor szóba került, hogy miben látta Kós Károly és látja vele együtt Takaró Mihály is a trianoni tragédia fő okát. Hogy miért volt a nemzetvesztésbe torkolló önzés aggasztó jele, amikor 1912-ben a hatvanezres Kolozsvár lakossága azért panaszkodott, hogyan látnak majd vendégül hatszáz székely képviselőt? Miközben nem sokkal korábban a románok a hatszáz lelkes Balázsfalván hatezer románt láttak vendégül a maguk nemzetgyűlésén?

Bán János egy kevesek által ismert filmtervről is szót ejtett: kifejtve véleményét arról, miért tartja meghunyászkodó stílusúnak 1956 egyik politikus hőse, Bibó István valaha volt filmes elképzeléseit Hunyadi Jánosról, s hogy miért véli tarthatatlan felvetésnek, hogy Bibó szerint Hunyadinak ortodox módon kellett volna vetnie a keresztet.

A műsor szemlét tart a legjelentősebb magyar szerzők között, akik történelmi regényeket jegyeznek, s közben egy szemléletformálóan izgalmas határvonalat is megvon közöttük: különválasztva az irodalmi kánonból és az irodalmi kánonon kívülről érkező történelmi regényeink íróit. 

A Magyarságkutató Intézet aktuális podcastjának vendégei Takaró Mihály, a Széchenyi-díjas irodalomtörténész és József Attila-díjas költő, valamint Bán János, a Magyarország Babérkoszorú-díjával kitüntetett, Herczeg Ferenc-díjas író voltak. A műsort Toót-Holló Tamás, Herczeg Ferenc-díjas író, irodalomtörténész moderálta.   

A Magyarságkutató Intézet műsoraiban mindig a történelem kérdez, és a tudomány válaszol: most éppen a magyar történelmi regények felvetette kérdésekre. 

A műsor itt tekinthető meg: