Egyik legnagyobb erdélyi írónk politikai indíttatású „kivégzéséről” és irodalmi-történelmi megítéléséről az M5 TV „Ez itt a kérdés” címűműsorában.

Mezőség szülötte, az 1940-es években Baumgarten-nagydíjjal kitüntetett és elismert író művei 1946-ban tiltólistára kerültek, őt magát pedig ugyanezen évben a Román Népbíróság halálra ítélte. A valódi sorskérdésekkel foglalkozó, azokhoz nemzeti patrióta szemmel közelítő Wass Albertet a Révai majd Aczél-korszak kivetette az irodalmi köztudatból, hogy aztán a kultúrharc ikonikus ütközési pontjává válva dicsérni vagy pocskondiázni ideológiai elkötelezettségkérdése legyen.

Köő Artúr, a Magyarságkutató Intézet történész munkatársa hangot adott annak, hogy a háborús bűnösségét felemlegetőknek azért szálka a szemében a Válaszútról, az európai hontalanságból és az amerikai emigrációból is erdélyi nézőpontból, Erdélyért író gróf, mert számukra értéktelenek az olyan fogalmak, mint a nemzeti önazonosság és büszkeség. Ezért történhet meg az, hogy a nemzetközi kommunista hálózat szélsőbaloldali terroristájának, Szabó Ervinnek könyvtárosi munkásságát, míg gróf szentegyedi és cegei Wass Albert kapcsán annak számtalanszor megcáfolt háborús bűnösségét szokás kidomborítani.

A XX. SZÁZADI MAGYAR VESZTESÉGTÖRTÉNET ELLENÉRE „VAGYUNK, VAGYUNK, ÉS AKARUNK MÉG LENNI!”

Köő Artúr vezető kutatónk összegezve rámutatott: a nemzeti szuverenitásért és identitásért műveivel az első sorban küzdő Wass Albertnek is köszönhető, hogy veszteségeink ellenére megmaradtunk, magyar lélekkel és szellemben született művei segítségével is talpra álltunk és magyar jövőt építünk a Kárpát-medencében.

A műsor további vendégei voltak: Erős Kinga, az Írószövetség elnöke, Takaró Mihály és Kovács Attila Zoltán irodalomtörténészek.