Őrtüzek nyugaton. A Rongyos Gárda nyugat-magyarországi küzdelmét bemutató fikciós dokumentumfilmről beszélgetett Babucs Zoltán vezető kutatónk és Harcsa Béla filmrendező. 

A Kossuth Rádió „Az Este – A házigazda” című műsorában az 1921 nyarán a trianoni döntés okán Nyugat-Magyarországon kitört felkelés és az abban részt vevő szabadságharcosok kapcsán elhangzott: az elszánt Rongyos Gárdisták a helyi lakosság segítségével a haza védelmében kirobbantott felkelése új status quot teremtett, ennek nyomán pedig Sopron, a leghűségesebb város és számos környező település Magyarország része maradhatott. 

A Domonkos László író háttérszakértésében készült, a fölöstömi fegyverrablással kezdődő film Francia Kiss Mihály szemével láttatja az eseményeket, igazságot szolgáltatva személyének, és mindazoknak, akiknek nevét az 1945 utáni kommunista éra besárazta. 

FEGYVEREK POSTAVONATON

A Rongyos Gárda leleménye nem ismert határokat: a felkelők az Alföldön, Izsák és Kecskemét környékén szerveződött gerillaakció keretében puskákat, géppuskákat, nagy mennyiségű lőszert és kézigránátot postai úton juttattak el Sopronba, hogy aztán azokkal a fegyverekkel harcoljanak az osztrákok ellen, amelyekkel korábbi szövetségeseink meg akarták szállni a Trianonban nekik ítélt területeket. Harcsa Béla filmje a Sopronba bevonulni akaró osztrák csendőrség ellen vívott ágfalvi diadalt is ábrázolja, amely nyomán lángra lobbant Lajtabánság és kezdetét vette a szabadságharc. 

„A Rongyos Gárda harca Nyugat-Magyarországért” nem a trianoni traumáról, apátiáról és a megadásról szól, hanem azoknak a hősöknek állít emléket, akik ellenálltak, fegyvert fogtak, és ha kellett, életüket adták a hazáért.