Legfontosabb feladatunk, hogy fenntartsuk és fejlesszük anyanyelvi műveltségünket

Bódi Zoltán, a Nyelvtervezési Kutatóközpont tudományos főmunkatársa az anyanyelv nemzetközi napja alkalmából interjút adott a Jazzy Rádió reggeli műsorának. 

A beszélgetés fő témája a nyelvművelés, a nyelvvédelem szükségessége volt. Bódi Zoltán kifejtette, hogy a nyelv védelme a nyelvhasználó és a tudomány szintjén is értelmezhető. A cél minden esetben az anyanyelvi hagyományok, a nyelvi kultúra és a nyelvi változatosság fenntartása. A hétköznapi nyelvhasználó szintjén a személyes nyelvi attitűdön múlik a nyelvvédelem. Ehhez anyanyelvi és általános nyelvi műveltségre, valamint jó néhány nyelven kívüli tényezőre is szükség van, tehát egyénenként eltérhet, hogy ki mennyire tartja fontosnak anyanyelve védelmét, a nyelvi sokféleség, valamint a hatékony nyelvi kifejezőképesség fenntartásának fontosságát. Az anyanyelvhez fűződő esztétikai viszonyulás, a helyes – nem helyes döntések meghozatala a laikus nyelvhasználó esetében nagyrészt személyes okokra vezethető vissza. Az anyanyelvvédelemmel kapcsolatos személyes viszonyulás pedig a nyelvi szocializáció, a család, a kulturális intézmények és a környezetünkben zajló kommunikáció alapján épül ki. 

A tudományos alapú nyelvvédelem, nyelvművelés pedig a nyelv történeti, rendszertani, szerkezeti sajátosságaiból, szabályszerűségeiből indul ki, tanulmányozza a mindenkor nyelvállapotot, és cselekvési, beavatkozási tervet alkotva hoz döntéseket.

A beszélgetés során példaként felmerült a pénzügyi, adójogi szaknyelv helyzete. Ez a szaknyelv a laikus számára – főként a szókincsében – gyakran érthetetlen. Bódi Zoltán kifejtette, hogy a szaknyelvek fontos eleme a szakkifejezéskészlet, ezt a szakma belső szabályait, szokásait, az egyre inkább erősödő globalizációt követve alkotják meg és fejlesztik a szakemberek. Minden szaknyelv rétegzett: van felső rétege, amelyen a szakmai dokumentáció, a kodifikáció zajlik, van szakmai köznyelve, ezt pedig a szakma művelői az egymással zajló kommunikációjuk során használják, és van vagy lennie kell egy alsó, a laikusoknak szóló közérthető változatnak is. A szaknyelvek akkor lesznek közérthetők, ha közelednek a köznyelvi megoldásokhoz, és a szakkifejezéseket megmagyarázzák. A nyelven kívüli tényezőket (például a szakmai tudást, a tárgyismeretet) viszont képzéssel, tájékoztatással, iskolai vagy iskolán kívüli nevelési programokkal lehet erősíteni.

A beszélgetés zárszava az volt, hogy anyanyelvünk védelme érdekében az a legfontosabb feladatunk, hogy fenntartsuk és fejlesszük anyanyelvi műveltségünket, valamint tartsuk meg és erősítsük nyelvünk változatosságát, mert így megőrizhetjük anyanyelvünk (identitásunk egyik legfontosabb elemének) használhatóságát és kifejezőképességét.