A Magyarságkutató Intézet legújabb kutatási eredményeiről Horváth-Lugossy Gábor, Török Tibor és Varga Gergely István az RTL Klub Fókusz című riportmagazinjában

Az archeogenetika tudományának köszönhetően a legmodernebb sejtvizsgálatokkal és egy szuperszámítógép segítségével az egykor élt népességekről új genominformációkkal gazdagodhatunk, őseink származásáról kaphatunk mind pontosabb képet – mondta el Török Tibor, Intézetünk Archeogenetikai Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa. A “honfoglalók” ázsiai hun öröksége egyértelműen bizonyítja, hogy Kr. u. 300 körül jelentős hun-ősmagyar keveredés történt, majd hun maradványokat integráltak maguk közé a honfoglaló magyarok. 

TÖBB GENETIKAI EGYEZÉS A HUN BIRODALOM LESZÁRMAZOTTAIVAL

A Kárpát-medencétől az Ordoszi-medencéig terjedő eurázsiai sztyeppezónán, a szkíta íjfeszítő népek őshazájában törzsszövetségek keretében évszázadokon keresztül egyszerre voltak jelen a hun–avar–magyar népesség ősei, kultúrkör képviselői – hangsúlyozta Horváth-Lugossy Gábor főigazgató. A magyarság eredetkutatásának legnagyobb eredménye a hun-avar-magyar kapcsolatok terén elért paradigmaváltás. 

FOLYAMATOS JELENLÉT A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 

A “honfoglalás” kérdéskörének új alapokra helyezésével, a folytonosság bizonyításával gyökeres változást hozott Intézetünk: nemcsak avarkori sírjaink tanúskodnak róla, de a legmodernebb természettudományos vizsgálatokkal is igazoltuk, hogy egymással genetikai rokonságban álló népek érkeztek több hullámban a Kárpát-medencébe, Árpád magyarjai tehát nem elfoglalták azt, hanem visszatértek az őshazába.  

A Magyarságkutató Intézetnek az Árpád-házi királyok azonosítására, a Kárpát-medence népességének archeogenetikai vizsgálatára és a mongóliai hun sírok feltárása irányuló kutatásai révén pedig egyre közelebb kerülünk magyar történelem helyreigazításához és nemzeti önbecsülésünk, múltunk visszaszerzéséhez. 

A riportot Kilyén Tamásnak és kollégáinak köszönjük, a teljes riport itt érhető el: Fókusz