Babucs Zoltán és Ligeti Dávid a Kossuth Rádió „Az Este – A házigazda” című műsorában. A második nyugat-magyarországi felkelési kísérlet 100. évfordulója kapcsán hadtörténész munkatársunk kérdésére válaszolva elhangzott: Trianonban az országot „letörölték a térképről”, hisz a versaillesi békerendszer nem vette figyelembe az 1918-ban meghirdetett Wilsoni pontokat, köztük a nemzeti önrendelkezés elvét. 

A Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főmunkatársa elmondta: jóllehet az osztrák kormány politikája kifejezetten elősegítette a magyarországi bolsevizmus fennmaradását, Ausztria három nyugati vármegyére mégis igényt tartott, arra hivatkozva, hogy a tanácsrendszert erősítené, ha ezek a területek nem hozzájuk kerülnének. 

A beszélgetésben hangsúlyozták: a többi elcsatolt területhez képest hazánk Nyugat-Magyarországon 1921 nyarán még „birtokon belül volt”, a Rongyos Gárda, soproni egyetemisták és legitimista politikusok fellépése pedig a Velencei Egyezményhez és soproni precedensértékű népszavazáshoz vezetett. A hazafiak azonban az egykori Lajtabánság teljes visszatérésében reménykedve készítették elő az újabb felkelési kísérletet. 

A reálpolitikai kényszerűség megkövetelte, hogy Bethlen István grófék lefegyverezzék a felkelők félkatonai alakulatait, de az Ausztria ellen kibontakozó népmozgalom és újabb tárgyalási folyamat eredményeképp végül Magyarországot a vesztesek közül elsőként vették fel a Népszövetségbe, és így tíz pinkavölgyi település térhetett vissza a Szent Korona fennhatósága alá.