A Magyarságkutató Intézet a közelmúltban rendezett izgalmas konferenciát a 9-10. századi magyar támadó hadjáratokról. A nyitó előadást Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke tartotta, aki az Első kézből című videó interjúsorozat legújabb adásában kifejtette a téma nyitott kérdéseivel kapcsolatos gondolatait.

„800 éven keresztül senki számára nem volt kérdés, hogy ezek nemzetmentő, nyugat-európai katonai törekvéseket megelőző hadjáratok voltak. Az 1840-es évektől kezdve többen megkérdőjelezték a kalandozó hadjáratok kifejezést, ami pejoratív, mert tervszerűtlen, a fogalomba belefér a rablóhadjárat értelmezés is, és mindenki érzi, hogy ez ilyen formában nem igaz. Ugyanakkor ez a rabló jellegű, kalandozó hadjárat megközelítés folyamatosan szembejön az emberrel, ha a magyar őstörténet szóba kerül. Ha végig nézzük a világ összes eddigi háborúját, mindenhol zsákmányolásra is sor került. A kérdés az, hogy itt cél volt-e a zsákmányszerzés, és meggyőződésem, hogy nem.” – mondta a főigazgató, aki hangsúlyozta, hogy a konferencia egyik célja a kérdéssel kapcsolatos vélemények tükrözése volt. 

A korszak magyar hadjáratainak államtörténeti tanulságaival kapcsolatban kiemelte: 

„A magyar nagyfejedelmek küldetéstudata az volt, hogy visszaszerezzék és megtartsák Attila örökét. Sikerült a célt elérni, elfoglalták a Kárpát-medencét, ezekkel a hadjáratokkal fenntartották a Kárpát-medence területi integritását, szuverenitását. A háborúkat áttették a magyar területekről a nyugati területekre. Tehát nem az itt élő lakosság szenvedte meg, nem az itteni lakosságot gyilkolták, a háborús veszteségek nyugaton voltak. Mindig akadt szövetségesük Nyugat-Európában. Kontrolálni tudták azt, ami Nyugaton történik.  Kis túlzással azt mondanám, hogy semmi nem történhetett ebben az időszakban Nyugat-Európában, amit a magyar nagyfejedelem ne tudott volna valamilyen formában befolyásolni.”

A főigazgató kitért arra is, hogy ez a konferencia előképe egy nagy nemzetközi konferenciának, amelyre a jövő évben készül a Magyarságkutató Intézet.

„Bármerre jártam Európában, mindig próbáltam megértetni, hogy egysíkúan látják a megelőző államérdekű hadjáratoknak nevezhető, úgynevezett kalandozó hadjáratokat. Természetesen a cél az, hogy először mi, magyarok próbáljunk meg kialakítani egy közös platformot, egységes magyar álláspontot. Úgy gondolom, a történészek döntő többsége a megközelítéseinkkel egyetért. Meg fogjuk hívni mindazokat a nyugat-európai történészeket, akik ezzel foglalkoznak, és egy európai konferencia keretében próbáljuk meg a magyar történelemre rárakódott, nagyon sok vonatkozásban hamis és torzított rétegeket eltávolítani.” – mondta a főigazgató.