„Historia est magistra vitae. A történelem az élet tanítómestere” – emelte ki Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke az intézet tevékenységeit és céljait kifejező legfontosabb gondolatot az Első Kézből című videó interjúsorozat legújabb adásában. 

A főigazgató kifejtette, miért olyan fontos, hogy minden magyar ember ismerje történelmünk sorsfordító mozzanatait, hiszen a régmúlt eseményeinek, azok következményeinek, a nemzedékek tapasztalatainak és gondolkodásmódjának, életvitelének és életszemléletének ismerete nélkül ugyanazon hibákat követnénk el a jelenben. 

Prof. Dr. Kásler Miklós tiszteletbeli elnöki kinevezése mellett 2023. március 13-tól a Magyarságkutató Intézet főigazgatójaként vezeti az intézményt. Örömmel számolt be az elmúlt hónapok eredményeiről, az intézet szakmai életének fontos mérföldköveiről. „Nagyon jelentős változások vannak. Rendeztük a Tudományos Tanácsadó Testület helyzetét. A legnevesebb, legkiválóbb, sokszor bizonyított Széchenyi-díjas magyar tudósokat hívtam meg. Teljesen egyértelműen tisztáztuk a tudományos etika paramétereit és az emberit is, ami elvárható a Magyarságkutató Intézetben. Alapvetően lényegesnek gondolom az Eszmetörténeti Kutatóközpont tevékenységének fokozását, mert a gondolkodásmód megismerése 30-35 nemzedék tapasztalatának az átadását jelenti. Kiemelt témának gondolom a nagy fejedelmek önismeretének, önazonosságának, küldetéstudatának a vizsgálatát, elhelyezését a kor viszonyai között.” – számolt be a főigazgató. Mindezek mellett olyan fontos témákat emelt ki, mint a Szent István királyunk előtti kereszténység Magyarországon, Szent István törvényei és intelmei, a Szent Korona-eszme eredetének feltárása, valamint a II. András nevéhez kapcsolódó Andreanum. A történelem olyan fontos momentumaira és folyamataira tért ki, amelyek aktuálpolitikai jelentősége kétségtelen és sokat meríthet ismeretükből a mai kor embere. 

Az említett témák vizsgálata mellett a Magyarságkutató Intézetben töretlenül folynak a korábban megkezdett kutatások, mint például az abasári feltárás vagy a székesfehérvári osszárium leleteinek archeogenetikai vizsgálata. Az intézet számos érdekfeszítő, a nagyközönség számára is nyilvános konferenciával, előadással készül, valamint építi a hazai és nemzetközi tudományos kapcsolatokat. 

A Magyarságkutató Intézet a jövőben is folyamatosan beszámol a tudományosan megalapozott kutatási eredményekről és az intézet szakmai és kulturális terveinek alakulásáról.