Prof. Dr. Kásler Miklós a magyar-mongol kapcsolatok fontosságáról beszélt az Első kézből című videó interjúsorozat legújabb adásában.

„Az ázsiai hun birodalom kialakulásának egyik centruma a jelenlegi Mongólia területe volt, tehát a Mongóliában lezajlott, de a hunokra vonatkozó régészeti feltárások, a leletek értékelése, illetve a csontokból nyert genetikai minták vizsgálata a magyar őstörténet szempontjából rendkívül lényeges.” – fejtette ki gondolatait a magyar-mongol kapcsolatok fontosságáról Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke az Első kézből című videó interjúsorozat legújabb adásában.

Őexcellenciája Sainnyambuu Baatarjav nagykövet nemrégiben látogatást tett a Magyarságkutató Intézetben, ahol Prof. Dr. Kásler Miklós ünnepélyes sajtótájékoztató keretében adta át azt a restaurált hun üstöt, amelynek feltárása Mongóliában történt, a Magyarságkutató Intézet régészeinek részvételével. A világ legrégebbi öntöttvas üstjét a világörökség részét képező kulturális kincsként tartják számon.

A főigazgató a mongol nagykövetségen tett látogatásán pedig a nagykövettel a magyar-mongol történelmi kapcsolódásról beszélgetett. „Excellenciás úrral végigtekintettük a történelem idevágó fejezeteit, mivel most már archeogenetikai bizonyítékaink vannak arra, hogy a preszkíták, szkíták, ázsiai hunok, európai hunok, avarok, magyarok között etnikai rokonság áll fenn.” – mondta a professzor. „A mongol történetírás lényegesen reálisabban kezeli a tatárjárás körülményeit is. Az ázsiai ország általános iskoláiban úgy tanítják, hogy a mongol expanzió, amely több kontinensre terjedt ki feltartóztathatatlanul, az tulajdonképpen Magyarországon tört meg, és húzódott vissza a keleti szteppék irányába. Azt tanították nekünk az iskolában, hogy Batu kán azért hagyta el az országot, mert nagykán választás következett. Azt viszont nem tanították, hogy a mongol kivonulás igazi oka az volt, hogy nem tudták a magyar fegyveres ellenállást felszámolni, utánpótlási nehézségeik voltak, tehát a háborút logisztikailag nem tudták folytatni.” 

Prof. Dr. Kásler Miklós kitért arra is, hogy a történelmi igazságok feltárása és közös megértése lehetőséget kínál arra, hogy olyan népek közeledjenek egymáshoz, amelyek a történelem bizonyos korszakaiban szemben álltak egymással. 

„Ha az igazság alapján állunk és az indokokat is hamisítatlan módon értelmezhetjük és megértjük, akkor a népek közötti kiegyenlítés, a vélemények megosztása, megértése is lehetséges.”

A magyar-mongol jó kapcsolat jegyében a professzor beszámolt arról, hogy a Magyarságkutató Intézet a Mongol Tudományos Akadémiával folytatja az elkezdett munkát, sőt kibővítik a tevékenységeket.