„Tusványos emblematikus hely, mert összegyűjti a magyarokat a világ minden részéről. A magyar akarat megfogalmazója, a magyar vágyaké és törekvéseké.” – fejtette ki gondolatait Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor helyszínének jelentősége kapcsán az Első kézből című videó interjúsorozat legújabb adásában.

Az idei tusványosi programsorozaton a Magyarságkutató Intézet a teltházas Bethlen Gábor Sátorban mutatkozott be. Tusványos ma már hagyományos találkozóhelye az összmagyarság színe-javának.

„Abban a szerencsés helyzetben van a magyar nemzet, hogy van egy olyan vezetője, aki európai tényező, aki a nemzet gondolkodásának és a magyarság egész történelmének mély folyamatait is érzékeli, valamint azt a küldetéstudatot, ami a magyar nemzetet több mint ezer éve jellemzi. A magyar nagyfejedelmek küldetéstudata az volt, hogy vissza kell foglalni Attila örökségét, a szent királyok nemzetsége óta pedig a magyar nemzet küldetése az, hogy őrizze a hazát és védje a hitet minden irányú támadás ellen. A Magyarságkutató Intézet is bizonyos értelemben a nemzet gondolkodásával foglalkozik, hogy mi magyarok hogyan látjuk a világot. Az őseink kik voltak, mik voltak az ambícióik, mit akartak elérni, hogy tudták túlélni az elmúlt 1500 év nehézségeit, vérzivatarait, hogyan gondolkodtak, mi pedig hogyan gondolkodjunk az ő példájuk nyomán, hogy biztosítani lehessen a magyar jövőt ezen a területen.”

A tusványosi programsorozat mellett a Magyarságkutató Intézet főigazgatója tiszteletét tette a közelben fekvő, a magyar történelem tekintetében jelentős és emblematikus emlékhelyeken. Nyergestetőn, „a magyar Thermopüla” helyszínén a magyar áldozatok tiszteletére állított kopjafák százait tekintette meg. Kézdivásárhely főterén az 1848-49-es szabadságharc egyik jelentős mozzanatát idézte fel: „A székelyek úgy védték a magyar hazát, ahogyan a történelem folyamán mindig tették, ha kellett, a fegyverekről is gondoskodtak. A Moldvában élő Gábor Áron hírét hallotta, hogy Magyarországon történelmi események zajlanak. Átjött Moldvából és Kézdivásárhelyen azt mondta, hogy lészen ágyú, és lett ágyú. A környező települések a templomok harangját ajánlották fel arra, hogy ha más nincs, akkor abból öntsenek ágyút. A székely harangok a haza védelmére, Gábor Áron míves munkája révén hangosan megszólaltak.”