Magyar királylányok Európa udvaraiban címmel rendezett tematikus beszélgetéssorozatot a Magyarságkutató Intézet. A téma iránt – amely igazi kultúrtörténeti csemegének, kuriózumnak számít – rendkívüli volt az érdeklődés. Az Árpád-házi királylányok jelentőségéről Prof. Dr. Kásler Miklós, az intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke beszélt az Első kézből című videóinterjú-sorozat keretében. 

Hangsúlyozta, az egyháztörténeten belül a szentek életéről fennmaradtak legendák, a magyar történetírásból azonban kimaradt a külföldre férjhez ment magyar királylányok civilizációs szerepének bemutatása. Az angol történetírás külön foglalkozott Skóciai Szent Margit szerepével, aki egyházi zsinatokat tartott és törvényeket hozott, és aki kiemelte a skótokat a barbárság állapotából, lehetővé téve ezáltal a civilizált nemzetté válást számukra. Szent Margit kialakította a kereskedelmet, iparágakat teremtett meg, kolostorokat, templomokat, lakóházakat építtetett, támogatta a szegényeket. Civilizációs szerepe rendkívüli volt, ami azonban a magyar történetírásban nem szerepel. 

„Megemlíthetném Szent László lányát, Piroskát, görög nevén Szent Eirénét is, akinek Pantokrátor kolostora napjainkban is áll Isztambulban. Ez nemcsak három templom együttese volt, hanem kórház és aggok háza is. A kórházat olyan színvonalon építtette meg, hogy az hosszú ideig mintaként szolgált az európai kórházépítkezésnél” – mondta a főigazgató.

A professzor kitért Nagy Lajos király leánya, Szent Hedvig – vagy ahogy a lengyelek szólítják, Szent Jadviga – szerepére is. Elmondta, hogy Hedviget az osztrák hercegi család sarjának, Vilmosnak szánták nőül, és egy nagyon szép, fiatalkori szerelem bontakozott ki az ifjak között. A lengyelek kezdeményezésére azonban a Lengyelországnál legalább háromszor nagyobb területű Litvániában vállalta Hedvig a házasságot II. Ulászlóval, aki nála jóval idősebb volt, és aki hajlandó volt felvenni a római katolikus kereszténységet népével együtt. Hedvig tehát lemondott a személyes érzéseiről egy magasabb eszme elérése érdekében, amely a hit terjesztése volt. Hozzáment az idős uralkodóhoz, majd egy kislány megszülése után gyermekágyi lázban meghalt. De a lengyelek és a litvánok emlékezete megőrizte a személyét, ugyanúgy, ahogy másoké mellett Szent Kingáét is. 

A professzor kiemelte, az Árpád-háziak feltűnően sok szentet adtak az egyetemes kereszténységnek:
„Összesen 33 szentet, boldogot és szent életű személyt, akik a szent királyok nemzetségéből kerültek ki. Ez majdnem annyi, mint az összes európai dinasztia által adott szentek száma. Tehát akkor, amikor a katholikosz, az egyetemes egyház szabta meg a gondolkodásnak, a tudományoknak, az iskolázottságnak, a teológiának, a filozófiának az irányzatait, ennyi szentet felmutatni önmagában rendkívül jelentős dolog.” 

A Magyarságkutató Intézet előkészítette az Árpád-házi királylányok életéről szóló kiadványát, amely megírásához külföldi szerzőket is felkért. A tervek szerint a könyvpremier is kiemelt témája lesz az ősszel folytatódó Magyarságkutató estek beszélgetéssorozatnak.