„A Szent Korona-eszme egyik vezérlő gondolata, hogy a hatalom nem földi, hanem égi eredetű, és meg kell teremteni a kapcsolatot az Ég és a Föld között. A másik, mivel a Jóisten saját képmására teremtette az embert, az ember alkalmas arra, hogy a természeti, isteni törvényeket felismerje.” – foglalta össze a Szent Korona-eszme legfontosabb gondolatait Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke az Első kézből című videóinterjú-sorozat legújabb adásában. 

Szent István királyunk fiához intézett Intelmeiben is megjelenik a korona államszimbolizáló ereje. A Hartvik-legenda szerint 1038-ban az örökös nélkül maradt haldokló Szent István király Szűz Mária, Jézus Krisztus szülőanyja oltalmába ajánlotta Magyarországot. Így ő az ország örök királynője, Regina Hungariae. 

A főigazgató kifejtette, a Magyar Királyság a világtörténelem egyetlen archiregnuma. Nemcsak azért, mert régi és nemes, hanem azért is, mert az univerzumot egységben látja. Eszerint épül fel az állami berendezkedés és jogszolgáltatás, ezért iránymutatásában a Szent Korona - Szűz Mária közvetítésével - az isteni akaratot képviseli. 

A Szent Korona-eszme teljes mértékben eredeti, egyedi, máshol elő nem forduló magyar gondolat, amely a magyar történeti alkotmány fejlődését végigkíséri.

„Szűz Mária a hatalmát a megszemélyesült Szent Koronán keresztül gyakorolja. Az égi eredetű hatalmat földi ember nem gyakorolhatja a maga teljességében. A megszemélyesült Szent Korona megosztja a hatalmat a király és a rendek, illetve a mindenkori nemzet között mind a törvényhozó, mind a végrehajtó hatalom esetében. Európa szerte sokan abban a hiszemben vannak, hogy ez a hatalmi forma Angliában jött létre a Bill of Rights (Jogok Nyilatkozata) 1689. évi kiadásával, holott több évszázaddal korábban ezek a csírák kibomlottak és virágba borultak hazánkban” – mondta a főigazgató, utalva a Szent István-i Intelmeknek az igazságos uralkodásra való buzdítására, az 1222-ben kiadott Aranybulla alkotmányos szellemére, vagy az 1224. évi Andreanum által a dél-erdélyi Nagyszeben vidékén lakó szászoknak adott széles körű önkormányzatiságra. Prof. Dr. Kásler Miklós hozzátette: „Aki megtámadja a Regnum Marianumot, az Szűz Máriát támadja meg. A Szent Korona jogai szünetelhetnek, de soha nem szűnnek meg. Ha külső okok miatt szünetelnek, akkor a királynak és a nemzetnek egységesen kell helyreállítania, ha belső okok miatt sérülnek — például a király törvénysértése vagy lázadások miatt—, és törvénytelen állapotok alakulnak ki, akkor a Szent Korona két alkotó eleméből a másiknak kell azt helyreállítania.” 

A Szent Korona-eszme jelenkori fontosságával kapcsolatban Prof. Dr. Kásler Miklós elmondta, hogy ez az ősi gondolat számos olyan lehetőséget teremt a ma emberének, akár a mai magyar diplomáciának, amire lehet hivatkozni, ami az ország védelmét nagyon határozottan alá tudja támasztani, függetlenül a külpolitikai helyzettől, nemzetközi szerződéseinktől és a hitünk állapotától. Fontos, hogy a Szent Korona-eszme a jelenlegi államformában is hatályos, mert az évszázadok során a Szent Korona államszimbolizáló ereje változatlan marad, csak a magyar állam változott meg, amelyet szimbolizált.

A Magyarságkutató Intézet küldetésének tekinti, hogy a Regnum Marianum és a Szent Korona-eszme máig ható erejéről tudósítson korunk emberének. Konferenciákon, előadásokon, tanulmánykötetek megjelentetésén keresztül történik mindez. Az intézet egyik küldetése, hogy hiteles és használható tudást adjon — akár egyetemi tanulmányok, diplomáciai tevékenység vagy a gazdaság vonatkozásában is — az élet minden területén.