A magyar történelem rendkívüli alakjai

„Szent István után a magyar királyi dinasztia férfi tagjai szinte kivétel nélkül az európai dinasztiákkal kötöttek házasságot. Ugyanakkor sokkal kevésbé ismertek a magyar királylányok, akik idegen országokba kerültek, és rendkívül jelentős befolyást gyakoroltak.” – hangsúlyozta Prof. Dr. Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója és tiszteletbeli elnöke az Első kézből című videó interjúsorozat legújabb adásában.

Sponsa Mea, Regina Nostra. Külföldre került magyar királylányok civilizatorikus szerepe a középkori Európában elnevezéssel a Magyarságkutató Intézet Eszmetörténeti Kutatóközpontja nemrégiben izgalmas, tudományos konferenciát rendezett a nyugatra került magyar királylányokról, akiknek a sorsa erősen összefonódott a középkori Európával. 

Árpád bejövetele a magyarságot olyan vákuumban helyezte el, amelyet meghatározott Bizánc, a Keleti Frank Királyság, majd 962 után a Német-római Császárság és a Kijevi Rusz.

Az európai nagyhatalmak uralkodói szívesen kötöttek az Árpád-háziakkal házasságot, ami egyben Magyarország erejét, szerepét, helyét is mutatja a 10-14. század közötti időszakban.

A főigazgató a magyar királylányok jelentőségéről kifejtette: Ők a magyar történelem többé-kevésbé elfeledett vagy nem tárgyalt főszereplői közé tartoznak. Mindegyikükben közös - és ezt le is írják a különböző nemzetek történetírói -, hogy rendkívül nemes és mélyen hívő nagyhatalmú családokból származtak, és ezt képviselték új országukban is.”

Kiemelte Skóciai Szent Margitot, akiről azt írják az angol történészek, hogy szereplése után léptek át a skótok a barbárság korából a kulturált országok sorába. Ugyancsak történelmi kuriózumként tekintenek Szent László lányára, Piroskára, vagy bizánci nevén Szent Eirénére, akinek Skóciai Szent Margithoz hasonlóan szintén fontos egyházi szerepe is volt. Szent László szellemiségét, a dinasztián belüli viszonyokat, kapcsolatokat, szemléletet, életfelfogást képviselte Bizáncban. 
V. István lányának, Máriának, aki II. Sánta Anjou Károly felesége lett, Nápoly felvirágoztatásában, a művészetek pártolásában, a költészet, az építészet és a magyar keresztény erkölcsök meghonosításában volt óriási szerepe.
Szent Erzsébet jelentősége a női szentek között is kiemelkedő, Európa egyik védőszentjeként tiszteljük. 
„Abban a korban, amikor a természeti törvényeket vonják kétségbe, amikor az Isten, a haza, a család fontosságát, szerepét megtagadják, és ezzel szemben élnek az emberek, akkor például a család fontosságára, a családi szeretetre, általában az emberek szeretetére olyan példát mutat Szent Erzsébet, ami egész Európára 800 éven keresztül hatott, és jelenleg is hat” – mondta a főigazgató, aki örömmel számolt be a Magyarságkutató Intézetben megrendezett konferencia sikeréről.