Tanulmány: itt

Szerző

Kinda István

Cím

CSÁNGÓTELEP TÁRSADALMA ÉS KULTÚRÁJA

Hivatkozás

DOI: HTTPS://DOI.ORG/10.53644/MKI.MULTIDEZO.2022.73

Absztrakt

A Kászoni- és a Felsőháromszéki-havasok találkozásánál, a Felsőháromszéki- medence felső, hegylábi peremére települt Esztelnektől további 10–12 kilométerre fenn a hegyekben, ahová az urak is csak szép időben jártak fel vadászni, az 1930-as években a Gyimesek túlnépesedett völgyeiből útnak induló, új otthont kereső csángó családok találtak egy havasi részt, mely a megtelepedésre megfelelőnek tűnt. Ennek az Isten háta mögötti, a Torok-patak, Lassúág-patak, Székely út-patak által szabdalt, 1000 méter tengerszint feletti magasságot meghaladó területnek az alant fekvő székely falvakban élő tulajdonosai az 1930–1940-es években még szívesen túladtak távoli, nehezen megközelíthető kaszálóikon, a gyepet, szőrfüvet vagy épp semmit termő lápos, mocsaras, palás helyeiken. Ezeket a gyimesi otthonkereső „jövevények” vásárolták fel olcsón, egy jobb élet reményében. A havasi tanya „keresztlevelét” a Gyimesfelsőlokról 1935-ben érkezett első telepesek, Baczoni András és idős Baczoni János „állították ki”, létrehozva a vízválasztón túl, ahonnan a patakok már Moldva felé szaladnak a bővizű Úz folyóba, Kovászna megye legkisebb települését, a hat évtizeden át saját állandó lakossal rendelkező Csángótelepet.

Kulcsszavak

csángó, kirajzás, Gyimes, pásztorkodás, falualapítás